Egyházi népiskola (1860-1900)

A község oktatásügyének történeti kezdetéről nincs pontos adatunk. Régi és fejlett település lévén feltehető, hogy már igen korán kialakult az iskolarendszere.
Borovszky Samu 1911-ben írja, hogy a vidék a mohácsi vész után pusztulásnak indult, s utána több mint két évszázadon keresztül "parlagon hevertek iskolái". Volt mit pótolni, hiszen Mátyás király idején virágzó kultúra honolt a vidéken.
A 19. század második felében Deszken a római katolikus és a görögkeleti egyház tartott fenn népiskolát.
Igen nagy szerepe volt a közösség eszmei befolyásolásában, de bizonyos állandó szervezeti keretek kialakításában is a két deszki felekezet papjainak.
A római katolikus egyház által fenntartott iskola épülete 1867-ben egy nádtetős parasztház, melynek állaga igen leromlott állapotban volt, összevontan 1-4 osztály működött benne egy tanító vezetésével.

Az iskola tulajdonképpen egy "tanszobából" állt, amely 70 tanuló befogadására volt alkalmas, pedig ekkor 240 gyermek volt iskolaköteles. Az iskola látogatottsága igen alacsony fokon állt. Az iskolaköteles gyermekek közül "télen által" csak 70 járt iskolába, nyáron csak 20. Az adat egy 1867. október 28-án kelt iskolaellenőrzési jegyzőkönyvből való. Nem véletlen, hogy ekkor a lakosságnak több mint kétharmada analfabéta volt.

1873-ban az oktatási eszközök száma a következőképpen alakult: 11 pad, egy asztal, egy állványos tábla, 14 kis tábla (pala), szemléltető eszközök, egy földgömb, egy Magyarország térkép, s egy vödör szerepelt a faluleltárban. A felszerelés értéke 48,10 forint.

 

Községi elemi népiskola (1901-1928)

 

1899-ben a római katolikus hitközség átengedte iskoláját a községnek. A község kimondta, hogy csak az iskolaépület fenntartását vállalja. Ennek költségeit pótadó formájában szedik be. Két év múlva - 1901-ben - bizonyos adózási kérdések miatt a községi képviselőtestület elhatározta az iskolaépület és a telek telekkönyveztetését. Az állami iskola végül a kilencszázas évek elején működni kezd.

Az állami elemi iskola elég magas államsegéllyel kezdte meg működését. Rendelkezésünkre áll az iskola 1911-es évi költségvetése:

Bevétel:

Községtől kapott összeg

400 korona

Államsegélyből

700 korona

Nyugdíjjáradék két tanító után

48 korona

Összesen

1148 korona

Kiadás:

Iskolaszolgának

320 korona

Iskolafenntartási díj két tanító után

48 korona

Összesen

368 korona

 

Az iskola bővítése már 1927-ben felvetődött. Ekkor a Vallás és Közoktatásügyi tárca 140000 pengőt adott volna az építkezéshez, a községnek 7000 pengőt kellett volna viselnie. A képviselőtestület azonban határozatában kimondta, hogy a kért 7000 pengőre anyagi erejük nincsen.
Új iskola építésének lehetosége egy év múlva vetődik fel újból.

Új iskola (1928-1948)

 

Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1926-ben indította el iskolaépítési akcióját. 1926-1931-ig 5000 objektumot építettek. A deszki népiskola tervei 1928-ban készültek el. Az építkezés gyorsan, egy év alatt befejeződött.

Az iskola felépítésében nagy szerepe volt Jakabb Gyula rk plébánosnak, akinek öccse pénzügyi államtitkár volt. Az iskolát Nagykőrösön szándékozták felépíteni, de a magas támogató segítségével az iskolát Deszk kapta.

 

1929. januárjában kiírják az iskolaépítésre a pályázatot. A típusterveket a község készen kapta. A pályázatot Schackmann Ádám és Ábrahám Ferenc építőmesterek nyerték el. Az általuk felajánlott építési költség 112407 pengő 64 fillér volt. Az új iskola végül is 1930. szeptember 10-re készült el.
Az új iskola megépülése óriási lehetőséget teremtett a nyolcosztályos iskola létrehozására, új tantárgyak bevezetésére, a népiskolai tantervnek megfelelő tantárgyi programok kialakítására.
Az iskolában hat tanító kezdte meg működését.

A korabeli feljegyzés szerint az 1935-36-os években vezették be a tanítók a kötelező jellegű óravázlat írását.
Időközben a háború viszontagságai elérik a községet is. Katonai behívások történnek, zömében tanítónők dolgoznak. A front közeledtének hírére azonban az értelmiségiek elhagyják a falut, a tanítás szünetel. 1944. év őszén (október 9.) a szovjet csapatok bevonulnak a faluba. Az iskolába katonai kórház települ. Ahogy azonban a front továbbhaladt, kiürítették

Az iskola története (1948-1970)

 

1948. június 18-án törvény születik az iskolák államosításáról. Az országban mintegy 6505 iskolát államosítottak. Az 1950-es tanácsválasztásokkal Deszk átkerül Csanád megyéből Csongrád megyébe. Ez évtől az iskola felügyeleti szerve a Szegedi Járási Tanács VB. Művelődésügyi osztálya lett.
1955-56-os tanévtől a tanulócsoportok beosztási határa 31 fő lett. Ebből következett, hogy megnőtt a tanulócsoportok száma tizenháromra. A nyolc tanterem kevésnek bizonyult, miután két napközis csoport is működött. Így rátértek a váltott muszakra. Az alsó és felső tagozat heti váltással, délelőtt-délután járt iskolába.
Az iskolai sportélet színvonalának emelését szolgálta az 1964-65-ös évben létrehozott Sportcentrum. Ehhez a munkához sok segítséget adott a honvédség. A szegedi Kossuth laktanya biztosított gépeket a tereprendezéshez.

A közelmúlt eseményei (1970-1985)

 

Az 1970-es, 80-as évek rendkívüli, látványos eseményeket nem hoztak. Az iskola élte mindennapos életét. A szűkös költségvetési keretek csak kis mértékben tették lehetové, hogy nagyobb mérvű fejlesztésekre kerülhessen sor.
Lassanként minden osztály kapott korszerű audiovizuális eszközöket. Az AV asztalokban található volt lemezjátszó, magnetofon, diavetítő, írásvetítő, rádió és televízió. Volt 16 mm-es filmvetítő is.
A tanulók létszáma a 80-as évek elejétol gyors növekvésnek indult.

 

A nevelőlétszám is fokozatosan növekszik, elsődleges szempont a szakos ellátás növelése.
1981-82-es tanévtől kezdve bevezetésre került az ötnapos tanítás az iskolákban.
1984-85. tanév első felében a felügyeleti szerv összegző látogatáson megállapította, hogy az iskola elektromos hálózata elavult, berendezése nem célszerű, nincsenek szertárak, az eszközök felújítására is szükség lenne.
Alapvető változást hoz az 1983-ban megkezdett, és 1985, október 9-én átadott új iskola-óvoda épületegyüttes.

Napjainkban (1985-)

Az épületkomplexum beruházási összege 25 millió forint volt,ehhez a község 1,2 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Ötvenhat év után ismét iskolát avattak a községben. Az új épület a felső tagozatosok birodalma lett, míg a régi helyen az alsó tagozatosok maradtak.
Az új iskola felépülésével megszűnt a váltott hét az alsó és felső tagozatosok között, az iskola nem küszködött többé helyhiánnyal.

 

A névadó ünnepség

2000. szeptember 9-én, iskolánk új nevet kapott. A deszki születésű Zoltánfy István festőművészről nevezték el intézményünket. Ettől a naptól kezdve Zoltánfy István Általános Iskolába járunk.

Az ünnepség elején iskolánk igazgatója és Deszk polgármestere mondott beszédet,. Megszólaltak Zoltánfy István barátai, ismerősei, többek között Fritz Mihály szobrász is. Szép előadást láthattunk az alsósoktól és a felsősöktől is. A kisebbek játékot is mutattak be, a nagyok pedig verseket szavaltak, szövegrészeket mondtak el. Az ünnepség végén virágátadás volt az emléktáblánál. Mindegyik osztályból egy-egy fiú vagy lány egy szép szál virágot helyeztek az emléktábla előtt álló vázába. Két-két gyerek magyar és szerb népviseletet öltött magára, ezzel is tiszteletet adva a festőművész emlékének. Az egyik osztályteremben azokat a rajzokat tekinthették meg a az érdeklődők, melyeket a gyerekek készítettek, a Faluházban pedig Zoltánfy István emlékkiállítása volt látható. Mindkét kiállítás megtekinthető volt ezen a napon.

 A Faluházban az ünnepség napján, a Falunapok alatt és később is meg lehetett nézni az emlékkiállítást, melyet a festő festményeiből, cikkekből rendeztek. A tárlat megtekintése hozzájárult ahhoz, hogy a diákok, és a falu lakói jobban megismerhették iskolánk névadóját.

Tari Kinga és Schmidt Orsolya

Petri Csathó Ferenc

In memoriam Z. I.

A végső képekkel ékes mezőkre

a tűzhalál után talált át

Zoltánfy István a képíró nemes

 

Ne gyászoljuk a képíró halálát –

ő sem a gyászt választja majd,

ha ott túl témákat keres,

a képíró ott sem dologtalan,

rajzolgat ott is – megdicséri,

s térdére ülteti az Isten,

térdére ülteti, ha van

Zoltánfy István 1944-ben született Deszken.

Iskoláit Szegeden végezte. A Tábor utcai szabadiskolában kezdett foglalkozni a képzőművészettel Vlasics Károly és Tápai Antal irányításával. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán Vinkler László volt a mestere. Haláláig a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanára volt. Első kiállítását még főiskolásként rendezte 1966-ban. Azóta számos országos, nemzetközi és helyi tárlaton vett részt, több önálló kiállítást is rendeztek műveiből. Festményeit 1971-ben mutatta be a TV Galériája.

            Többek között önálló kiállítással szerepelt  Budapesten a Mednyánszky Teremben (1972), a Népszabadság sajtóklubjában (1983), a Csontváry Teremben (1986).  Képeiből kiállítást rendeztek Miskolcon a Szőnyi István Teremben (1974), a képcsarnok győri bemutatótermében (1977), a hódmezővásárhelyi Medgyessy Teremben (1978), Balassagyarmaton (1981), a csepeli Iskola Galériában (1984),  a debreceni Medgyessy Teremben (1984), a Tamási Galériában (1985), valamint Szegeden, ahol a Képtárban 1977-ben gyűjteményes kiállítása, 1981-ben a Gulácsy  Teremben kamaratárlata volt.

Pannót festett a nagykátai házasságkötő terembe, a szegedi kenderfonógyár tanácstermébe, a deszki községi tanács házasságkötő termébe. Több díjat, elismerést kapott. Elnyerte az Ifjúság Szegedért emlékplakettet, kitüntették Szeged város alkotódíjával, megkapta az SZMT Juhász Gyula díját. Többször nyerte el a Szegedi Nyári Tárlatok díját, elismerték alkotásait a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a Festészeti Biennálékon. Műveivel szerepelt a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Franciaországban, Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Finnországban.

            1988. augusztus 14-én tragikus autóbaleset áldozata lett Ausztriában.

Szerb iskola

A szerb iskola a néphagyomány szerint 1848-ban épült, majd az újabb szárny 1887-ben. Mivel kezdetben az iskolát a görögkeleti egyház tartotta fenn, az elnevezése is ennek megfelelő volt: Görögkeleti Szerb Hitfelekezeti Elemi Iskola.
Az iskola kezdetben két tanerős volt, a tanulólétszám fokozatos csökkenése miatt egy tanerőssé vált. Tanítói 1914-ig szerb tanítóképzőben végeztek. Ezután magyarnyelvű tanítóképzőben tanultak, majd az egyházkerület vezetőjénél tettek különbözeti vizsgát szerb és ószláv nyelvből.
A magyar és szerb oktatás anyagában nem sokban különbözött egymástól.

Az első világháború időszakában itt is sok a hiányzás és a bukás. Az 1920-as években az iskola tanulóinak létszáma 70-80 fő.
A második világháború 1944-es évében ebben az iskolában is néhány hétig szünetelt a tanítás. Deszken az iskola államosítása nagyobb megrázkódtatás nélkül megoldódott 1948. június-júliusban. Az iskola tantermeit javítani kellett. A munkák megkezdődtek, de mai állapotát csak három alapos javítás hozhatta létre.
A jelenleg Deszken folyó nemzetiségi iskola munkájának sajátossága, hogy kis létszámú tanulócsoporttal dolgozik. Az itt tanító pedagógusok differenciáltan tudnak foglalkozni minden egyes gyerekkel, a fejlődés, feladatadás és számonkérés lépten-nyomon követhető. Az anyanyelven itt tanító pedagógusok mindig hivatásuk magaslatán álltak.