J e g y z ő k ö n y v

Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. május 21-én tartott ünnepi üléséről

Jelen vannak:   dr. Orbán Viktor miniszterelnök,

                        Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos,

                        dr. Bartha László polgármester,

                        dr. Ványai Éva általános alpolgármester,

                        Csonka Gábor alpolgármester,

                        dr. Tímár László alpolgármester,            

                        dr. Mezey Róbert jegyző és a

                        meghívottak

A Fanfár és a Himnusz elhangzása után dr. Bartha László polgármester köszönti az ünnepi Közgyűlésen jelenlévőket és megtartja ünnepi beszédét.

Dr. Bartha László polgármester: „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánybiztos Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor III. Károly király 1719. május 21-én adománylevelében megerősítette Szeged szabad királyi jogállását, még nem tudhatta, hogy részesévé válik egy hagyomány megteremtésének. Igaz, el kellett telnie több mint 270 évnek, mire a szegediek úgy döntöttek, hogy ennek a történelmi eseménynek az emlékére legyen ez a nap a város napja és egyben egyik legjelesebb ünnepe is, május 21-én. Az idei május 21-ének azonban különös csillogást ad a millennium éve. Ezer éves államiságunkat, a kereszténység felvételét is ünnepeljük, így Szeged napja új tartalommal telítődik, az ezer év távlatára való visszaemlékezésével, a következő évtizedekre való tekintéssel. Bizony, Hölgyeim és Uraim, nehéz elképzelni, hogy ahova most ünnepelni jöttünk össze, talán itt vették első lélegzetüket ezer évvel ezelőtt a mocsaras vidékből kiemelkedő szigeteken létrejövő településkezdemények. Az ezredforduló körüli években István királyunk által megvívott államszervező harcok még alig éreztették közvetlenül hatásukat vidékünkön. Miután azonban az 1010-es években István kezére kerültek a vidéki sóaknák, elkerülhetetlenné vált az összeütközés Ajtonnyal, a marosi vidék urával, aki szintén részt kívánt venni az erdélyi sóból. Nem sokkal később Ajtony leverése, majd a régiónkban lezajlott államszervező harc alapvetően megváltoztatta Szeged helyzetét: a gyepüvidéken fekvő, veszélyeztetett határtelepülésből egy gazdag, nagy forgalmú vidék központjává vált. Mindez ezer éve történt, s ma már a hátunk mögött hagyott évezred minden egyes napja a múltunkká, örökségünkké vált. Mit is idézhet fel egy szubjektív visszapillantás? Véres csatákat, hős vezéreket, ugyanakkor sorsokat, jellemeket is. Talán még ma is gepidák, avarok ékszereit rejti a föld mélye, s errefelé fejtik Attila sátortáborát is a kutatók. A török háborúk idején Hunyadi János innen vezeti hadseregét Nándorfehérvárra és Mátyás király országgyűlést hirdetett Szeged városába. A török hadak rablás és tűzvész áldozatává teszik településünket, majd több mint száz évig leng a lófarkas zászló a tiszai várfokokon. Az 1700-as években boszorkányperek kezdődnek, s fellobbannak a máglyák a mai Boszorkány-szigeten. 1833-ban Széchenyi gőzhajója úszik le a Tiszán, fedélzetén a legnagyobb magyarral, 1849-ben pedig néhány hétig itt ülésezik a kormány és az országgyűlés. Majd következik 1879 esztendeje, s vele a legnagyobb árvíz, mely egyetlen éjszaka alatt földig rombolja városunkat. És rohamléptekkel eljön a XX. század, mely elhozza számunka az egyetemet, felépül a jelképünkké váló Fogadalmi Templom, Nobel-díjat kap Szent-Györgyi Albert. Juhász Gyula a „tiszai csöndben” nézi, amint a hold az „égi rónán ballag”, s József Attila beiratkozik a szegedi egyetem bölcsészeti karára. És mint sok száz évvel ezelőtt, a déli határon túl fellángoló harcok újra bizonytalanság érzetét szülik az itt élőkben. Azt mondják ránk, magyar emberekre, hogy híresek vagyunk pesszimizmusunkról. Úgy gondolom, Szeged történelme, az itt élt és élő emberek gondolkodásmódja mindezt megcáfolja. Szeged lakossága minden évszázadban okát találhatta volna a csüggedésnek, ehelyett azonban a helytállás, a küzdeni tudás és a bizakodás vált jellemzőjükké. És nincs ez másként a jelenben sem. A harmadik évezred környezeti katasztrófával köszöntött ránk, mégsem a csüggedés és a rosszra való eleve elrendelés gondolata lett úrrá rajtunk. Mi, szegediek - érezve egy ország támogatását - bíztunk a folyó feltámaszthatóságában, s optimizmusunk ismét bennünket igazolt. Kölcsey Ferenc szerint „sujtásos nemzet vagyunk”. Ezeréves történelmünk ezt igazolja is! Mégis - a múlt a nagy küzdelmeivel, nehézségeivel, de ugyanakkor tapasztalataival a hátunk mögött -bízunk és hiszünk a jövőben, őrizzük és tovább építjük meglévő értékeinket. Ma már nem egyszerűen csak a „Napfény városa” vagyunk, de elismerten gazdasági, tudományos és kulturális régióközpont. A városban működő felsőoktatási intézmények integrációja révén a 2000. január 1-jével létrejött Szegedi Egyetem az ország legnagyobb oktatási központjává vált. És most ne csak a múltra emlékezzünk, hiszen Szeged napja a jövőnket is megtestesíti. Lee Wallek, amerikai szerzőnél olvastam: „A jövőt a mával vesszük meg”. Munkánk nem pillanatnyi eredményt hoz, nemcsak a jelent szolgálja, de túlmutat rajta. Programunk végrehajtásával a sikeres jövő alapjait kívánjuk megteremteni. Célunk a város fejlesztése, a benne rejlő óriási szellemi, kulturális, gazdasági tőke kiaknázása. Szándékunkat csak akkor koronázhatja siker, ha mindannyian akarjuk is azt. A közös összefogás munkánk alapja. Szeged megyei jogú város - ezt bizonyítva és megerősítve - kötött együttműködési megállapodást 1999. december 31-én a Szegedi Egyetem rektorával és a Szeged-Csanádi megyés püspökkel. Ezen az ünnepi Közgyűlésen mutattuk be a megjelenteknek Aranykönyvünket, mely a nagyárvíz utáni újjáépítési munkálatok terveit foglalja magába. Ma azonban a jövő célkitűzéseit a Széchenyi-terv tartalmazza. Szeged is csatlakozott a Széchenyi-terv 7 alapeleméhez és kidolgozta kb. 10 évre előremutató programját. Ebben szerepel egy közúti Tisza-híd felépítése, a várost elkerülő M43-as nemzetközi út kiépítése, mely a Balkán felé irányuló tranzit-forgalmat bonyolítaná le. Tervezzük a Szeged - Temesvár vasútvonal rehabilitását, ezáltal egy vasúti híd felépítését is. Szeged - mint említettem - tudományos centrum, ezért fontos  törekvésünk hát egy konferencia központ létrehozása és ezzel összekapcsolódva nem titkolt szándékunk a konferencia-turizmusra való építkezés. Hiszem azt, hogy az Egyetemmel és a Katolikus Egyházzal való együttműködésünk új lehetőségeket nyit meg városunk előtt ebben az új évezredben és Szeged a helytállás, az optimizmus egyik jelképévé válhat Magyarországon. Jelenünket gazdagító, jövőnket építő munkánkhoz kérem minden szegedi polgár jószándékát és segítségét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.” Ünnepi beszédének megtartása után átadja dr. Orbán Viktor miniszterelnök részére azt a Szeged megyei jogú város által készített tervet, amely a Széchenyi-tervhez csatlakozik. Felkéri dr. Mezey Róbert jegyzőt, hogy ismertesse a 211/2000. (III.17.) Kgy. sz. határozatot.

Dr. Mezey Róbert jegyző: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 211/2000. (III.17.) Kgy. sz. határozatával Szeged napján, 2000. május 21-én díszpolgárává avatja Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyéspüspököt.

Dr. Bartha László polgármester átadja a díszoklevelet és az érmet Gyulay Endre megyéspüspök részére.

Dr. Mezey Róbert jegyző: Ismerteti a döntés indokolását: Gyulai Endre Szeged-Csanádi megyéspüspök 1930. szeptember 17-én született Battonyán. Teológiai tanulmányait 1948-52 között végezte Szegeden, a Hittudományi Főiskolán. A Szegedi Dómban szentelték pappá 1951. október 21-én. Segédlelkészként tevékenykedett 1953-55 között Röszkén, 1955-57 között Ásotthalmon, 1957-60 között Gyulán. Kinevezett plébános 1960-63-ig Domaszéken, 1963-70 között Mezőhegyesen, majd templomigazgató 1970-72-ig Makón. 1972-től retorika tanár és lelki igazgató a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. Tanárként is oktatott, szervezte az ifjúsági pasztorációt az egyházmegyében. Az ő munkálkodása nyomán született meg a Szent-Gellért napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a Tarjánvárosi Plébánián, majd a Dómban. Tanított a Levelező Teológián is. 1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templomot és a plébánia épületét tataroztatta és a szegények pasztorációjával foglalkozott. 1987. július 4-én II. János Pál Szeged-Csanádi megyés püspökké nevezte ki. 1988-ban a Szent István napi ünnepségeket szervezte meg Szegeden. 1989-től segítette a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. A Ferencesek az ő közreműködésével kapták vissza alsóvárosi kolostorukat, a Piaristák és az Iskolanővérek újra megnyitották középiskolájukat a városban, valamint újra megtelepedtek Szegeden a jezsuiták, akik a szegedi felsőoktatásban tevékenykednek. 1993-től a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja. Közéleti író, számos újságban írt aktuális közéleti cikkeket és tv-nyilatkozatai kapcsán a magyar püspökök közül a legismertebb közéleti szereplővé vált. 1993-ban a Délmagyarország című napilap által megtartott közvéleménykutatás szerint Szegeden az Év embere címet kapta. Kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Kar igazságosabb és emberibb világot című országos körlevelének megalkotását és vezette az ezzel kapcsolatos vitát. 1995-ben megrendezte a Szeged-Csanádi Egyházmegye Zsinatát, megalkotta annak pasztorációs tervét. Püspöksége alatt épült a 100 fős értelmi fogyatékosok otthona a Kálvária sgt-on, Domaszék-Zöldfáson pedig egyházmegyei lelki gyakorlatos centrum létesült. 1989-90-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője. Tevékenyen részt vett az 1991-es pápa-látogatás előkészítésében. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget a városban. 1994-ben Egyházmegyei Krízismegoldó Otthont hoz létre. Ugyanebben az évben nyílt meg a Szent Imre Egyetemi Kollégium a Londoni krt-on. Püspöksége idején számos templom épült az egyházmegyében, többek között Domaszéken, Szentmihály-telepen. Szorgalmazta a Szegedi Dóm felújítását. 2000-ben - évtizedekig tartó előkészület után -  kiadta Szent Gellér Püspök művét.

Gyulay Endre megyéspüspököt, Szeged díszpolgárát a Bartók Béla Művelődési Központ Ifjú Zenebarátok Kórusa Boyce: Alleluja, Corboz: Laudate Dominum című műveivel köszönti.

Dr. Bartha László polgármester: Megköszöni dr. Orbán Viktor miniszterelnöknek és Nemeskürty István millenniumi biztosnak, hogy elfogadták a meghívást, megköszöni azt, hogy zászlót adományoztak Szegednek, illetve, hogy Szeged szülöttének, Klebelsberg Kunónak méltó emléket állíthatott a város. A vezetés úgy döntött, hogy díszoklevelet és emlékérmet nyújt át a miniszterelnök  és a kormánybiztos részére.

Dr. Bartha László polgármester átadja a díszoklevelet, az emlékérmet a miniszterelnök és a kormánybiztos részére, valamint átnyújtja a Szegedi Dómot ábrázoló festményt dr. Orbán Viktor részére.

Dr. Orbán Viktor miniszterelnök: Átveszi és megköszöni a díszoklevelet, az emlékérmet és a festményt, majd gratulál minden kitüntetettnek, külön Gyulay Endre megyéspüspöknek díszpolgárrá választása alkalmából.

Gyulay Endre megyéspüspök, Szeged díszpolgára: „Köszönöm ezt a kitüntető címet, amelyet nem is vártam. Amikor emlegették, elgondolkoztam, mi lehet ennek az oka? Nem Szegeden születtem ugyan, de sokkal szebb lenne Szeged díszpolgárának lenni annak, aki itt is született. Másik „vétkem” a történelem csinálta, mert munkahelyeim nagy része - Röszke, Ásotthalom, Domaszék - mind Szegedhez tartozott, de mikor már odakerültem, mind önálló községek lettek. Így Szegedtől ilyen értelemben elkerültem. A gimnáziumban, a főiskolán tanulva, majd 11 évet itt tanítva, 3 évig Rókuson voltam, illetve 13. éve ebben a „műhelyben” vagyok, úgy gondolom, hogy mindaz, amit tettem, nem több, mint amely a hivatalommal, a hivatásommal kapcsolatos és meg kellett tenni. Elgondolkozva azon, hogy miért kaptam a kitüntetést eszembe jutott, hogy a 2000. esztendő szorosan összekötődik a kereszténységgel, az utolsó ezer év a keresztény magyarsággal. A város elöljárói úgy gondolták - talán -, hogy rajtam keresztül hívják fel a figyelmet, hogy az a Szent István-i alap - amelyre építette az országot - nem lenne baj, ha minden egyház munkálkodásán keresztül újra virágozna ebben az országban és a  városban. Sokféle elesettség, bűn, nehézség van, s ennek egyetlen igazi gyógyszere az a keresztény értékszemlélet, amely helyre teszi az ember  fogalmát - és nem csinál belőle Istent -, nem öntörvényűvé válik, hanem alkalmazkodik a teremtett  világhoz, nem teszi tönkre a teremtett világot a saját kényelme miatt és nem teszi tönkre a többi ember életét a saját önzése miatt, hanem tud értéket látni a másik emberben, megbecsülni és ha rászorul, akkor segíteni. Úgy gondolom, hogy a többi kitüntetettek is pontosan azt mutatják, hogy a többiekért élnek és valamit nagyon akarnak adni a többieknek, hogy könnyebb és szebb legyen az életük. Megköszönöm a kapott tisztséget és kívánom, hogy vegyék észre ezt a felszólítást benne, hogy valóban erre a keresztény értékszemléletre kellene a magyar jövőt építeni.”

Dr. Bartha László polgármester: Tájékoztatja az Ünnepi Közgyűlés résztvevőit, hogy Pro Urbe díjat kap dr. Szabó Magdolna újságíró. Felkéri a Jegyzőt, hogy ismertesse a kitüntetett életútját. 

Dr. Mezey Róbert jegyző: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pro Urbe díjat adományoz dr. Szabó Magdolna újságírónak a városért végzett tevékenysége elismeréseként.

Csonka Gábor és dr. Tímár László átadja dr. Szabó Magdolna részére a díjat és az oklevelet, valamint virágcsokorral köszöntik a kitüntettet.

Dr. Mezey Róbert jegyző: Dr. Szabó Magdolna Jászkiséren született 1946-ban. Diplomát a Szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett, majd pályakezdő újságíróként a Szegedi Egyetem című laphoz szerződött, amelynek később éveken át szerkesztője is volt. 1979 februárjától a Délmagyarország című napilap olvasószerkesztőjeként dolgozott, közel 10 évig. Ez idő alatt több, pályakezdő újságíró szakmai nevelését is végezte. 1974-ben doktori fokozatot szerzett néprajztudományból. 1989 májusától a Délmagyarország főmunkatársa. Több - elsősorban néprajzi ihletésű - könyv szerzője, szerkesztője. 1994-ben újságírói tevékenységének elismeréseként megkapta a DM aranygyűrűt. Több éve részt vesz - évekig vezetőként tevékenykedett - a Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportjának munkájában. Újságíróként is az elesettek, a kiszolgáltatottak segítője. Néprajzi témájú munkáiban, cikkeiben Szeged és környéke néprajzi hagyományait ismerteti meg az olvasókkal.

Dr. Bartha László polgármester: Pro Urbe díjat kap még Gyimesi Kálmán operaénekes. Felkéri a Jegyzőt a rövid életút ismertetésére.

Dr. Ványai Éva alpolgármester átadja Gyimesi Kálmán részére a díjat, az oklevelet, illetve virágcsokorral köszönti a kitüntetettet.

Dr. Mezey Róbert jegyző: Gyimesi Kálmán magánénekes Csengeren született 1933-ban. Tanulmányait a Budapesti Zeneakadémián végezte. Vaszy Viktor meghívására 1962-ben jött Szegedre, azóta megszakítás nélkül a Szegedi Nemzeti Színház tagja. 1992-től a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja. 1993-ban nyugdíjba vonult, azóta, mint énekmester és magánénekes tevékenykedik. Főbb szerepei közé tartozik számos Verdi bariton szerep (Álarcosbál, Trubadur, Szicíliai vecsernye, Nabucco, Aida, stb.), a teljes Puccini nagyrepertoár (Tosca, Gianni Schicchi, Pillangókisasszony, Bohémélet, stb.). Mozart operáiban is felejthetetlen élményt szerzett a közönségnek (Figaro házassága, Cosi fan Tutte, Varázsfuvola). Olasz vígoperák komikus szerepeit nagy közönségsikerrel alakította. Számos XX. századi opera magyarországi bemutatójának volt részese. Gazdag életpályáját a következő díjat is fémjelzik: Juhász Gyula díj 1964., Liszt Ferenc díj III. fokozat 1969., Szegedért Alapítvány díja, Bartók-Pásztory díj 1989-ben, valamint 1996-ban megkapta a Magyar Köztársaság Polgári Kiskeresztjét.

Gyimesi Kálmán Erkel Ferenc: Bánk bán c. operájából a Hazám, hazám ... című ária előadásával mond köszönetet a kapott kitüntetésért.

Dr. Mezey Róbert jegyző: A Közgyűlés Szeged városért végzett tevékenysége elismeréseként Szegedért Emlékérem kitüntetést adományoz Aba-Novák Judit művészettörténésznek. Felkéri Antal Anikót, a Polgármesteri Hivatal munkatársát a kitüntetett rövid életútjának ismertetésére.

Antal Anikó: Aba-Novák Judit művészettörténész 1928-ban született Budapesten. Édesapja, a kor egyik legnagyobb freskóművésze: Aba-Novák Vilmos. A háború következtében el kellett hagynia a családi fészket, s időlegesen temetni kellett magában a tanulás vágyát. Megkésve válik egyetemi polgárrá, ahol szakdolgozatában a magyar iparművészet történetének magas színvonalú összefoglalását adja. Könyvet ír Redő Ferencről, de mindenekelőtt ápolja és óvja apja emlékét és hagyatékát. Életének legnagyobb célja a nagyformátumú Apa művészi és emberi utóéletének gondozása, s ezen belül a szegedi Hősök Kapuja brutálisan eltüntetett freskóinak újraélesztése. 1998-ban, 41 év után ismét birokba vehette a családi villát, de nemes gesztussal ellenértékének java részét a Szegedi Aba-Novák Közalapítványnak - amelynek alapító tagja - juttatta. Ezzel tette lehetővé a freskó restaurálását.

Dr. Ványai Éva alpolgármester átadja Aba-Novák Judit részére a kitüntetést.

Antal Anikó: Szegedért Emlékérem kitüntetésben részesül Bak István testnevelő tanár. Bak István 1959 szeptemberétől tanított testnevelő tanárként a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában. 24 évig tornaterem nélkül a Szent György téren, a kollégiumudvarban és a Tisza-parton tartotta a testnevelés órákat. Megyei, egyéni és csapatbajnokságokon többszáz tanítványa nyert bajnokságot. 10 tanítványa nyert felnőtt, junior, illetve ifjúsági bajnokságot, valamint szerepelt nemzeti válogatottban. Az iskola tanulói közül hárman kapták meg az országos szintű „Jó tanuló, jó sportoló” címet. Testnevelő tanári hivatása mellett a következő szakmai szervezetekben látott el társadalmi feladatot: 1976-1982: Megyei Diáksporttanács Középiskolai Bizottságának elnöke, 1978-1986: megyei atlétikai szakfelügyelő, 1970-1974: Városi Sportiskola igazgatója, 1961-1992: MEDOSZ Megyei Sportbizottság elnöke. Elismerései 1977-1994 között: „Kiváló tanár”, „Az iskolai testnevelés és sport fejlesztéséért”, „Csongrád megye diáksportjáért”, „Magyar Atlétikáért”, „Egészséges Szegedért” és „Magyar Sportért” kitüntetések.

Csonka Gábor alpolgármester átadja Bak István részére a kitüntetést.

Antal Anikó: Szegedért Emlékérem kitüntetésben részesül dr. Baradnay Gyula címzetes egyetemi tanár. Dr. Baradnay Gyula 1931-ben született Miskolcon. Egyetemi diplomát Szegeden szerzett, azóta - 50 éve - itt él. Első munkahelye a Szegedi Egyetem Kórbonctani és Kórszövettani Intézete volt. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikára került. Itt dolgozott 24 éven át, 1984-ig, amikor - meghívás alapján - a Szegedi Kórház Sebészeti Osztályának vezetését vette át. Három szakorvosi vizsgát tett: kórbonctan-kórszövettanból, sebészetből és gastroenterológiából. Kandidátusi disszertációját 1975-ben védte meg. 1976-ban egyetemi docensi, 1985-ben címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott. Tudományos munkásságát több száz hazai és nemzetközi folyóiratban megjelent közleménye jelzi. Számos új vagy hazánkban ismeretben műtéti eljárást vezetett be. Tagja a Magyar Sebésztársaságnak, Pathologus Társaságnak, Onkológus Társaságnak, valamint számos nemzetközi sebész- és onkológus társaságnak is. Megkapta a „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetést, elnyerte a magyar sebészet legmagasabb kitüntetését, a Balassa János emlékérmet, valamint a népjóléti miniszter „Pro Sanitate” emlékéremmel tüntette ki. 1997 szeptemberében vonult nyugállományba, de mint szaktanácsadó, jelenleg is aktív sebészeti tevékenységet folytat az Önkormányzat Kórházának Sebészeti Osztályán.

Dr. Bartha László polgármester átadja dr. Baradnay Gyula részére a kitüntetést.

Antal Anikó: Szegedért Emlékérem kitüntetésben részesül Kalmár Márton szobrászművész. Kalmár Márton 1946-ban született Szegeden. 1969-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán. Önálló kiállítással 1973-tól jelentkezett Szegeden és az ország több városában. Legutóbb Szegeden, a Horváth Mihály utcai Képtárban volt látható a Fritz Mihállyal közösen rendezett jubileumi kiállítása 1987-ben. Diplomája megszerzése óta egykori iskolájának, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola művésztanára, 1991 óta a művészeti igazgatója. Részt vett a franciaországi Mirabelben 1993-ben rendezett művésztelep munkájában. Több köztéri munkája látható: Szegeden Tömörkény István, Somogyi Károly, Szent-Györgyi Albert és Kovács József alakját mintázta meg. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a SZÖG-ART Képzőművészeti Egyesületnek.

Dr. Ványai Éva alpolgármester átadja Kalmár Márton részére a kitüntetést.

Antal Anikó: Szegedért Emlékérem kitüntetésben részesül dr. Katona Ferenc vegyész, ökölvívó, játékvezető. Dr. Katona Ferenc vegyész végzettségét 1956-ban szerezte. Hat esztendei kutatómunka után biokémiából egyetemi doktori fokozatot ért el 1967-ben. Középiskolai kémiai tanári oklevelét 1979-ben vette át. Munkahelyei: Szerves Kémiai Intézet, különböző vállalatoknál mérnök, laboratóriumi vezető, adjunktus az Élelmiszeripari Főiskolán. Az ökölvívó sportot 1943-ban, 12 esztendősen kezdte el. Ökölvívóként számtalan hazai és nemzetközi versenyen vett részt. 1959-ben ökölvívó bíróvizsgát tett és attól kezdve, 40 éven át hazai és nemzetközi mérkőzéseken bíráskodott. 1980-ban meghívást kapott az Egyesült Államokba. Itt nemzetközi ökölvívó-bíró vizsgát tett, majd utána számos amatőr és profi meccset vezetett és pontozott. 1998 októberében a Belügyminisztériumban megkapta az ‘56-os emlékérmet és az 1956-os oklevelet.

Csonka Gábor alpolgármester átadja dr. Katona Ferenc részére a kitüntetést.

Antal Anikó: Szegedért Emlékérem kitüntetésben részesül dr. Lázár György professzor. Dr. Lázár György 1934-ben született Kismarján. 1952-ben Szegeden érettségizett, 1958 szeptemberében kapott általános orvosdoktori diplomát a SZOTE-n. 1957-től demonstrátor, majd gyakornok, tanársegéd az Egyetem Gyógyszertani Intézetében. 1962 februárjától a Kórélettani Intézet munkatársa. 1968-tól adjunktus, 1973-tól docens, 1977-től egyetemi tanár. Hosszú időn keresztül az intézet igazgató-helyettese. 1964-ben laboratóriumi ismeretekből szakorvosi vizsgát tett. 1970-ben lett az orvostudomány kandidátusa, 1975-ben orvostudomány doktora. Több szakmai társaság tagja, vezetőségi tagja. Több országban töltött hosszabb időt tudományos ösztöndíjjal. Jelentős számú kongresszusi részvétele, előadásainak száma meghaladja a százötvenet, tudományos közleményeinek száma megközelíti a kettőszázat. Több cikluson keresztül volt az Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának oktató elnöke. A New York-i Tudományos Akadémia tagja. Kitüntetései: Oktatásügy kiváló dolgozója (1976), Szent-Györgyi Albert díj (1999).

Dr. Bartha László polgármester átadja dr. Lázár György részére a kitüntetést.

Antal Anikó: Szegedért Emlékérem kitüntetésben részesül dr. Papós Mihály középiskolai Tanár. Dr. Papós Mihály 1919-ben született. A Szegedi Tudományegyetemen végzett magyar-történelem szakos tanárként. Munkahelyei: Siketnémák Intézete, Községi Elemi Iskola Szeged, Felsőipari Tanulóotthon, Radnóti Miklós Gimnázium. 1981 óta nyugdíjas. Szakmai téren kiválóan képzett nevelőként dolgozott. Széles körű olvasottság, nagy tárgyi tudás, szaktárgya módszertanának tökéletes ismerete jellemezte munkáját. Külön elismerést érdemel az a törekvés, mellyel a történelemtanítás új útjait kutatta. Komoly szerepet vállalt a Radnóti Miklós Gimnázium hajdani politechnikai oktatásának bevezetésében. Tanári pályája során a művelődésügyi miniszter elismerését, Kiváló tanár kitüntetést, Kiváló munkáért arany fokozatot, a Munkaérdemrend ezüst fokozatát és Pedagógus Szolgálatért emlékérmet kapott.

Dr. Ványai Éva alpolgármester átadja dr. Papós Mihály részére a kitüntetést.

Antal Anikó: Szegedért Emlékérem kitüntetésben részesül Szecsődi Ferenc hegedűművész. Szecsődi Ferenc 1954-ben született Budapesten. Hegedűtanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. A diploma megszerzése után Szegedre költözött, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Tagozatán kezdett tanítani. Kiváló tehetségek egész sorát nevelte. Az adjunktusi cím után 1988-ban kapta meg docensi kinevezését, majd vonós tanszékvezetőnek választották meg. A szegedi Zenekonzervatórium megalakulásakor, 1990-ben elhatározta, hogy évente versenyt rendez az iskola hegedűsei számára. A verseny tiszteletdíjait maga finanszírozza, s a győztesek jutalma külföldi versenyen való részvétel, melyet szintén maga támogat. 1984-ben elnyerte a világhírű Cziffra Alapítvány ösztöndíját. Európa szinte minden országában megfordult. Rendszeresen szerepel a rádió és a televízió műsoraiban. Repertoárján több száz mű szerepel a barokk kortól napjaink zenéjéig. Több kitüntetés birtokosa: 1991-ben a Szegedért Alapítvány művészeti fődíját vehette át, 1993-ban magas állami kitüntetést, Liszt Ferenc díjat kapott, 1994-ben pedig az ARTISJUS Alapítvány tüntette ki a kortárs magyar zene kiemelkedő interpretálásáért. Mégis az összes kitüntetés közül a Magyar Zenei Előadóművészek Társaságának 1992-ben adott díjára a legbüszkébb, amikor az év végi szavazáson a szakma és a kritikusok együttesen választották az év legjobbjának.

Dr. Ványai Éva alpolgármester átadja Szecsődi Ferenc részére a kitüntetést.

Antal Anikó: Szegedért Emlékérem kitüntetésben részesül dr. Vass László ügyvéd, a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület alapító elnöke. Dr. Vass László már egyetemi hallgató korában elkezdte kutatni az 1848/49-es szabadságharc történetét, annak szegedi vonatkozásait, valamint a Szegedi III. Zászlóalj történetét. Kutatómunkájának eredményeképpen jött létre a zászlóalj hagyományőrző egyesület. Tiszttársaival és az Önkormányzattal közösen megrendezte a nagysikerű Nemzetközi Huszár és Katonai Hagyományőrző Találkozót a Szőregi csata 150. évfordulója alkalmából. Szívügyének tekintette a Szőregi csatában elesett hősök tömegsírjának megjelölését. Három hét a szabadságharc történetéből címmel megjelentetett könyvében 1849. július 11. és augusztus 5. közötti napoknak írott és tárgyi emlékeit rendezte sajtó alá és látta el magyarázó szöveggel.

Dr. Bartha László polgármester átadja dr. Vass László részére a kitüntetést.

Dr. Bartha László polgármester, üléselnök: Gratulál a kitüntetetteknek és mielőtt az ünnepi Közgyűlést bezárja, felkéri a jelenlévőket, hogy a kórussal együtt énekeljék el a Szózatot.

Kmf.

Dr. Bartha László

polgármester

Dr. Mezey Róbert

jegyző