Emlékpark

Sokféle akarat munkálkodott a szeri puszta emlékhellyé válásában.
1936-ban a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerzõdést kötött Pallavicini Alfonz Károly õrgróffal 99 évre.
Egy pár fehér galambért, s holdanként egy ezüstpénzért a milleniumi Árpád-emlékmûvet körülvevõ 29,5 holdat haszonbérbe vették. A Nemzeti Árpád-ligetben emlékhelyet terveztek. E szándékot a második világháború meghiúsította, utána az egyesület meg is szûnt. Az 1970-es évek legelején aztán országos emlékbizottság alakult a legendák szerinti honfoglalási helyszín kiépítésére, s az újabb, második honfoglalásként is emlegetett, 1945-ös földosztás emlékének ápolására. Már 1970-ben megfogalmazódott: a múzeumi rész a romkertbõl, a skanzenbõl és a Feszty-körképet is befogadó, vagyis a honfoglalást idézõ épületbõl álljon. A pihenõerdõben pedig meg kell teremteni a kirándulók, múzeumlátogatók fogadásának kulturált feltételeit. Az emlékpark mai látogatói meggyõzõdhetnek arról, miként váltak valóra e tervek.