ÁLLAMIGAZGATÁS

Szóbeli kérdések

1. Az államigazgatás helye az állami és a közigazgatási szervek rendszerében

Kormány+ alárendelt szervek = államigazgatás. A Kormány felügyelete alá vonhatja, de hatáskört nem vonhat el.

Országgyűlés – Kormány: miniszterelnököt Ogy. választja, bizalmatlansági indítvány, ellenőrzési jog,

Köztársasági Elnök - Kormány: A KE a Kormánytól elkülönült hatalmi tényező, kinevezi minisztereket, miniszteri ellenjegyzés

Köztársasági Elnök – Önkormányzatok: városi cím, község alakítás, egyesítés, megszüntetés, község elnevezése. Köztársasági biztos kinevezése feloszlatás esetén.

Bíróságok és Közigazgatás: közigazgatási határozatok megtámadása. Megsemmisíti, vagy megváltoztatja.

Az ügyészség és a Közigazgatás:  törvényességi felügyeleti jogkör (Kormánynál alacsonyabb államigazgatási szervek). Óvás jogszabálysértés esetén, Felszólalás törvénysértő gyakorlat vagy mulasztás esetén, Figyelmeztetés jövőbeni törvénysértés megakadályozására.

Alkotmánybíróság és közigazgatás: normatív aktusok megtámadhatók.

Állami Számvevőszék és Közigazgatás: gazdálkodás ellenőrzése, megelőző intézkedés: zárolás, beruházás felfüggesztés.

Országgyűlés és az önkormányzatok: feloszlatja, törvényt alkot feladatokról, területszervezési döntések: (megyék területe, neve, székhelye, m.jogú várossá nyilvánítás, fővárosi kerületek alakítása)

Államigazgatás és az önkormányzatok: Kormány: törvényességi ellenőrzés, javaslat feloszlatásra, közszolgálati képesítési előírások, államigazgatási feladatok irányítása, állig.szerv és önkormányzat közötti vita eldöntése.

       Belügyminiszter: előkészíti területszervezési döntéseket, kezdeményezi feloszlatást, közreműködik tervezetek előkésztésében, összehangolja településfejlesztést, gazdálkodást.

       Illetékes miniszter: rendeletben meghatározza államigazgatási feladatok ellátásának szakmai szabályait, intézmények működésének szakmai követelményeit, tájékoztat központi ágazatpolitikai célokról, adatot, tájékoztatást kérhet, pénzügyi támogatást nyújthat.

       Közigazgatási hivatal: törvényességi ellenőrzés (részletesen), összehívja testület ülését (1/4, bizottság), szakmai segítséget nyújt.

       Képviselő-testület felterjesztési joga: hatáskörrel rendelkező szervhez fordulhat. Köteles érdemben válaszolni.


 

2. Az államigazgatási aktus fogalma és fajtái, a döntéshozatal módjai

Az államigazgatás működése folyamatos döntéshozatal. Az államigazgatási döntés társadalmi aktus, melyben az államigazgatási szervek a közhatalom eszközeivel érvényesítik a közérdeket a társadalmi célkitűzések realizálása érdekében.

Mérlegelési jogkör: Ugyanazon tényállás mellett többféle jogszerű döntésre kerülhet sor. A jogalkotó utal a mérlegelés lehetőségére. (Vagy megjelöli az alternatívákat, vagy általános jogi fogalmakat használ.)

Diszkrecionális döntés: szabad belátáson alapuló cselekvés. Csak szűk körben, törvényi felhatalmazás alapján. (pl. rendkívüli állapotban hatályos jogtól való eltérés.

Méltányossági jogkörben hozott döntés: A jogszabályban foglaltaktól eltérően, a fél javára az állig.szerv eltekint egyes feltételek érvényesítésétől.  (Az egyedi aktus nem egyezne a jog rendeltetésével.) Magasabb szintű szerv alkalmazza.

Államigazgatási aktus: szabályozó aktus (jogi norma), egyedi aktus. Az egyedi aktus: az államigazgatás alanyának egyedi ügyben közfeladatok ellátása érdekében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek célja jogi hatás elérése.

Jogi következmények nélküli tényleges cselekvések: igazgatási cselekmények, nyilvántartási és regisztratív cselekmények, reálcselekmények, materiális cselekmények.

Az államigazgatási aktusok fajai: hatósági jogalkalmazó aktusok (hatósági határozat, szakhatósági hozzájárulás, hatósági intézkedés, államigazgatási hatóság eljárást kezdeményező aktusai.), közintézeti aktusok (felvétel, elbocsátás, szolgáltatás) az államigazgatási szervezeti rendszer működéséhez tartozó államigazgatási aktusok (irányítás: szabályozási jog, konkrét utasítási jog, döntési jog, aktus felülvizsgálati jog, ellenőrzés), közigazgatási szerződések.

 

3. Az államigazgatási szerv fogalma; az államigazgatási szervezeti rendszer felépítése; az államigazgatás funkciói

Az államigazgatási szerv: elkülönült szervezettel rendelkező közjogi személy, jogszabályban meghatározott feladatkör, hatáskör, önálló felelősség jellemzi, költségvetést felettes szerv határozza meg.

Az államigazgatási szervek feladat szempontú osztályozása: általános hatáskörű (Kormány, Közigazgatási Hivatal) és különös hatáskörű (minisztériumok, országos hatáskörű szervek.)

Területi szintek szerinti osztályozás: központi, területi, helyi.

Az államigazgatás központi szervei: kormányzati szervek, központi szakigazgatási szervek, speciális jogállású központi szervek. Területi: regionális, megyei, körzeti. Helyi: települési.

Egymás közötti kapcsolat alapján történő osztályozás: irányítási, felügyeleti, ellenőrzési kapcsolatok.

Egyéb: konzultatív szervek és testületek, döntési jogkörrel rendelkező államigazgatási testületek (Fővárosi Munkaügyi Tanács), közvetlenül gazdasági tevékenységet ellátó szervek (Államkincstár).

Az államigazgatás funkciói: társadalomirányító funkció, társadalomszervező funkció. Más megközelítésben: integratív funkció (társadalmi egyensúly fenntartása, allokatív funkció (korrekciós lehetőségek)


4. A központi államigazgatási szervek köre és alapvető csoportosításuk

Általános hatáskörű: a Kormány ,- kormány munkáját segítő szervek

Különös hatáskörű: Minisztériumok, kormánybiztosok, miniszteri biztosok, kormánymegbízottak, kormánymeghatalmazottak, miniszteri megbízottak.

       Minisztériumi szint alatti központi közigazgatási szervek (Országos hatáskörű szervek,, Központi Hivatalok, Önálló Minisztériumi hivatalok)

       Ktv. szervi hatálya alá tartozó minisztériumi háttérszervezetek és szakigazgatási szervek.

 

5. A kormány és a kormány működését segítő testületi szervek rendszere

A kormány: az államigazgatás csúcsszerve. Az államig. feladatok egészét átfogja. Általános hatáskörű központi irányító szerv. Miniszterelnök, miniszterek. Megbízatás megszűnése: új Ogy. alakuló ülése, lemondás, halál, bizalmatlansági indítvány. Döntése: rendelet, határozat.

Kormány mellett működő egyéb testületi szervek: kormánybizottságok (döntés-előkészítő, javaslattevő, koordináló szervek), kabinet (véleményező, javaslattevő- előterjesztések szakmai megalapozottsága, van: kormánykabinet, gazdasági, nemzetbiztonsági, integrációs, ifjúsági és oktatáspolitikai kabinet) tárcaközi bizottságok (döntés-előkészítés, véleményezés, koordináció), kollégiumok, tanácsadó testületek, szakértői bizottságok, egyéb bizottságok is létrehozhatók.

 

6. A Miniszterelnöki Hivatal lehetséges típusai, fő feladat- és hatásköre

Alapvetően két típus: 1. csak a kormány titkársági feladatait látja el, (köztisztviselő) 2. kormányzati működést koordinálja. (Politikailag motivált.)

Ma a második megoldás érvényesül. A MEH a minisztériumokkal azonos elvek alapján működik. Irányítója a miniszterelnök. Vezeti miniszter, van közigazgatási államtitkár.

Kormányiroda feladata: a kormány testületi munkájának előkészítése,( kormány ügyrendje alapján, a kormány és a parlament közötti kapcsolat feladatai, egyéb önálló szakmai feladatok.

Az előterjesztések tartalmi elemei: megalapozott döntéshez szükséges információk, várható költségkihatások, társadalmi, nemzetközi hatások, EU konformitásra való utalás,, határozati javaslatot.

Előterjesztést nyújthatnak be: kormány tagjai, MEH-t vezető miniszter, államtitkár, országos hatáskörű szervek vezetői, kormánybiztosok, döntés alapján más szervek, személyek. Véleménynyilvánítás céljából megküldik az érintett kormánytagnak, tájékoztatásul a többinek. Egyeztetési kötelezettség országos hatáskörű szervek vezetőivel. 15 nap, átfogó előterjesztés 30 nap.

Közigazgatási államtitkári értekezlet: általános jellegű döntés-előkészítő testület. Állandó résztvevői: közig. államtitkárok, MEH helyettes államtitkárai, tárca nélküli miniszterek hivatalvezetői. Állandó meghívott a KSH elnöke, MEH közigazgatási államtitkára mást is meghívhat. Állandó meghívott nem helyettesíthető. Feladata: előterjesztések megvitatása, állásfoglalás, javaslat kormány felé.

 


7. A minisztériumok jogállása, a minisztériumi, funkciók köre

Különös hatáskörű, központi közigazgatási szerv. A Kormány irányítja a minisztériumok munkáját és összehangolja tevékenységüket. Az Alkotmány alapján törvény hozza létre.

A miniszter egyszemélyi felelős vezetőként vezeti a minisztériumot. SZMSZ szerint.

Tipizálható minisztériumi főbb feladatkörök: kormány előterjesztések előkészítése, jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok, ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok, irányítási, felügyeleti, ellenőrzési feladatok, első vagy másodfokú döntési jogkörök, információs szolgáltató feladatok, nemzetközi kapcsolatok, civil kapcsolatok.

 

8. A minisztériumi szervezet és működése jellemzői

Politikai változó elemek: miniszter, politikai államtitkár, miniszteri kabinetfőnök, kabinetek politikai tanácsadói, főtanácsadói.

Szakmai állandó elemek: közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, helyettes államtitkárok, főosztályvezetők, helyetteseik, osztályvezetők, miniszteri biztosok, köztisztviselők.

Miniszterek lehetnek: tárca miniszterek és tárca nélküli miniszterek (MEH). A miniszter egyszemélyi irányítója a minisztériumnak.

Politikai államtitkár: miniszter helyettese

Közigazgatási államtitkár: hivatali szervezet vezetője

Címzetes államtitkár: miniszterelnök által meghatározott feladatokat lát el.

Helyettes államtitkárok: közigazgatási államtitkár helyettesei.

Minisztériumi főosztályok: kialakításuk a miniszteri feladat- és hatáskörök függvénye. Az osztályok az osztályvezető által irányított elkülönült szervezeti egységek.

Ügyfélszolgálati egységek működhetnek az állampolgárokkal való kapcsolattartás érdekében.

Szmsz tartalma: alapvető elvek, szervezeti tagozódás, feladat- és hatáskör, minisztériumi szervezetek elhatárolása, kiadmányozási jog, értekezletek munkája, tájékoztatás stb.

 

9. A nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek

Három kategóriájuk: országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok.

Országos hatáskörű szervek: államigazgatási feladatot lát el közhatalmi jogosítvánnyal, feladata nem része, valamely miniszter feladatának. Kormány irányítja, kijelölt tagja felügyeli. Különös hatáskörű szervek. Vezetői különböző elnevezésűek. Miniszterelnök nevezi ki. (pl. KSH)

Központi hivatalok: miniszter felelősségi körén belül van a feladata, de önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik. Miniszter irányítja. Egy-egy speciális, főként hatósági ügycsoportot nagy tömegben ellátó egységek. (pl. APEH)

Minisztériumi hivatalok: miniszter feladat- és hatáskörét gyakorolja. Miniszter irányítja. A minisztériumi szervezetből való kiemelése pusztán munkamegosztási kérdés. Önálló hatáskörük nincs. (pl. Állami Erdészeti Szolgálat)

Közigazgatási reform célja: csak központi hivatal legyen. Eu miatt fontos szerv. Operatív ügyek ide kiszervezhetők.


10. A területi és helyi államigazgatási szervek jogállása és reformjának lehetséges alternatívái

Két szervtípus, önkormányzati és államigazgatási. Az államigazgatási szervek felépítése hierarchikus. A területi szervek többsége megyei illetékességgel működik.

A kormány általános hatáskörű területi szervei a közigazgatási hivatalok. Koordinációs feladatok:  több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtása, ügyfélfogadási rendszer összehangolása, értekezlet összehívása (MÁK). Ellenőrzési jogkör: államigazgatási eljárás, köztisztviselők, adatvédelem terén.

Különös hatáskörű területi és települési dekoncentrált szervek: minisztérium vagy országos hatáskörű szerv hozhatja létre. Egyszemélyi vezetés, hatósági feladat, helyi érdekektől független működés.

Területi államigazgatási szervek jogállása: nincs egységes jogállás. Államigazgatási ügyet törvény vagy kormányrendelet nem államigazgatási szervre is bízhat.

Reform célja: profiltisztítás, szolgáltató funkciók kiszervezése, csak hatósági funkciót lássanak el.

       Lehetnek: Ktv. hatálya alá tartozók, egyéb államigazgatási szervek, területi államig. feladatot ellátó egyéb szervek. Regionális területi szervek létrehozása.

Jegyzők speciális jogállása: ellátnak önkormányzati funkciót és első fokú államigazgatási hatóságok.

 

11. Az államigazgatás személyzete; a közszolgálat 2001. évi reformja

Zsákmány rendszer – a tisztségeket a választáson győztes párt hívei kapják.

Karrier típusú közszolgálat: élethivatásszerűen végzett köztisztviselői életpálya. Egyik modell – a köztisztviselő az állam központi testületével áll jogviszonyban, Léte nem függ az általa betöltött munkakörtől. Ha megszűnik a munkakör, másik helyen kell alkalmazni. Másik modell: állás-rendszerű közszolgálat. A munkáltató az adott közigazgatási szerv. Jogszabály állapítja meg a betöltés általános szabályait.

A közszolgálat felső szintű irányítása a Kormány, vagy a miniszterelnök feladata. (Lehet a belügyminiszter is) Általában vegyes rendszer van az EU-ban.

Közszolgálat reformja:  2001. Egységesítés irányába hatott. Ügykezelői és fizikai állomány kiszervezése. Néhány spec. rendelkezés központi szervekre: angol vagy francia nyelvtudás. Felsőfokú végzettség. Főosztályvezetői megbízás csak pályázat alapján. Kiemelt főtisztviselői kar. Eltérő érdekegyeztetési fórum.

Két kormányzati célkitűzés: egységesebb közszolgálati jogi szabályozás, előmeneteli rendszer életpályává alakítása.

A Ktv. módosítás konkrét intézkedései: köztisztviselői előmenetel és illetménytábla megújítása, közszolgálati életpálya kialakítása, vagyonnyilatkozat, Etikai Kódex, kötelező pályázat vezetői körben, kiemelt főtisztviselői kar, ügykezelők, fizikai alkalmazottak kiszervezése, teljesítményértékelés, képzés javítása, önkormányzati illetménykiegészítés lehetősége, jegyzők helyzetének javítása:, személyi illetmény megszüntetése.

 

 


12. Az államigazgatás rendeltetése és funkciói

Cél: a közérdek védelme és érvényre juttatása. Az államigazgatási szervezetrendszer az általános, az egész társadalom érdekében álló feladatok szervezésére és végrehajtására hivatott. Kormányzati felelősség körébe tartozó feladatok ellátása. Néhány igazgatási tevékenységet a jogalkotó közvetlenül az országgyűlés alá rendelt. (Autonóm államigazgatási szervek – ORTT, Gazd.Versenyhiv., Közbeszerzések Tanácsa, OIT)

Az államigazgatás funkciói: Sokféle feladatot lát el. Vannak általános és vannak speciális funkciók.

       Védelmi funkciók (külső behatolók ellen, természeti katasztrófák ellen, rendvédelmi funkciók)

       Biztonsági funkciók (az egyes embert, illetve az anyagi javakat védi.)

       Nemzetközi politikai funkciók  (külügyi igazgatás)

       Gazdasági funkciók ( pénzügyi, gazdasági igazgatás, MNB, adó, külkereskedelem stb.)

       Közszolgáltatás-szervező funkció (vagy az állam tartja fenn az intézményt, vagy a hozzáférést biztosítja.)

       Államszervezet működését biztosító funkciók: (nyilvántartások vezetése, információs funkciók, finanszírozási funkciók, állami vagyonkezelés)

 

13. Az államigazgatási feladatok jellemzése

Az államigazgatási szervek szakigazgatási tevékenységet végeznek. Szigorúan feladatkörükben, hatáskörükben, az illetékességi szabályokat betartva járnak el.

Feladat és hatáskör: A feladatkör tágabb. Az adott államigazgatási szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének iránya. A hatáskör a feladatok ellátására adott jogi eszközök, jogok és kötelezettségek összessége. (Mit tehet meg?) A hatáskör gyakorlása kötelezettség. A hatáskör lehet általános és különös. Anyagi jogi (érdemben dönthet) és eljárásjogi (intézkedések, melyek elősegítik az érdemi döntést).  Elsőfokú és másodfokú hatáskör:

Illetékesség: azonos hatáskörű területi szervek közötti területi munkamegosztás. (Hol teheti?)

Hatósági jogkör: az államigazgatási szervek közhatalmi eszközökkel oldhatnak meg állami feladatokat. A hatósági jogalkalmazás célja, hogy az általánosan kötelező jogszabályt konkrét ügyben alkalmazza, neki alá nem rendelt személyekre. Hatóság az az államigazgatási szerv, amely hatósági jogkörrel rendelkezik. Hatósági határozat, intézkedés, hatósági ellenőrzés.

Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban: csak központi szinten megjelenő igazgatási feladatok, helyi érdekek szempontjából közömbös igazgatási feladatok,, helyi érdekkel szemben érvényesítendő feladatok.

Egyéb szempontok a feladat telepítésre: illetékességi terület, különleges szakértelem, speciális technikai, tárgyi feltételek, különlegesen költséges feladatok, adatok, információk hozzáférése.

Az államigazgatás működése: külső és belső. Különböző lehet, hogy kik állnak az igazgatott pozícióban. Különböző, hogy milyen eszközökkel (jogi, vagy jogon kívüli) végzik a tevékenységet. Milyen a viszony az államigazgatási szerv és az igazgatott között.


14. Az államigazgatás közhatalom birtokában végzett tevékenységei

Az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntést hozhatnak és a döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt.

Államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége: kormány, illetve tagjai. Eredeti jogalkotási jogkör, de törvényhozási tárgyakban nem.

Államigazgatási szervek hatósági tevékenysége: jogszabályok érvényesítése érdekében.

Hatósági jogalkalmazás, hatósági felügyelet, a hatóság szakmai és szolgáltató tevékenysége.

Sajátos fajtája a törvényességi felügyelet. (szervezet működése felett)

 

15. Az államigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége

A közigazgatási szerv egyedi ügyekben jogokat, kötelezettségeket állapít meg, szankciót alkalmaz, jogvitát dönt el.

Jogot megállapító határozat: engedélyek, kötelezést tartalmazó határozatok, quasi bíráskodási tevékenységek. Széleskörű szankció megállapítási hatáskör. (reparatív – jogszerű állapot helyreállítása és represszív – felelősségre vonó szankció)

Hatósági tevékenység körébe tartozik: nyilvántartások vezetése, hatósági bizonyítványok (tény, állapot, vagy adat igazolására szolgálnak), igazolványok kiállítása is (ügyfél adatainak és jogainak igazolására szolgál)

.

16. Az államigazgatás irányítása

Hierarchikus igazgatás.

Államigazgatási szervek belső igazgatása: a szervezet működéséhez szükséges szervezeti keretek, személyi és anyagi feltételek biztosítása, a szerven belüli munkamegosztás kialakítása, folyamatos működés biztosítása. Vezető – munkáltatói jog, felelősség a szakszerű működésért.

Az alárendelt államigazgatási szervek irányítása: szigorú alá-fölérendeltségi viszonyok. Irányítási jogot a közvetlen felettes gyakorol. Nem ritka a megosztott irányítás.

Irányítási jogosítványok: irányított szerv létrehozása, átszervezése, megszüntetése, személyzeti jogosítványok, működés tárgyi feltételeinek megteremtése, az irányított szerv működési viszonyainak szabályozása, egyedi utasításadás joga, felügyeleti jogosítványok, ellenőrzés joga.

 

17. Az állami vagyonnal gazdálkodó és szolgáltató szervezetek igazgatása

Közintézetek irányítása: a közintézetek humán jellegű közszolgáltatást valósítanak meg. Alkotmányban szabályozott alapjog biztosítását szolgálják. Jelentős részüket a helyi önkormányzatok tartják fenn. Már nem állami monopólium. Csak jogi keretek között működhetnek. Alapításuk hatósági engedéllyel. Irányításuk fenntartói irányítás. A működéshez szükséges szervezeti, személyi, anyagi feltételek megteremtése.  Intézményvezető felett munkáltatói jog. Költségvetés megállapítása.

Állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása:  Gazdasági jellegű közszolgáltatások: vasút, posta, hírközlés.  Szervezeti forma: közüzem, közvállalat, ma gazdasági társaság. Államigazgatás közvetlen irányítást nem gyakorol. Tulajdonosi jogok gyakorlása vagyonkezelő szerv útján.

 


18. A hatósági felügyelet; a hatóság szakmai és szolgáltató tevékenysége

Funkciója, hogy a közig. szerv figyelemmel kísérje, hogy a jogszabályok címzettjei betartják-e a jogszabályok, illetve az azok alapján kiadott egyedi hatósági határozatok előírásait. Ha jogsértést tapasztal, akkor jogosult hatósági aktus kibocsátására, kötelezhet a jogsértés abbahagyására, és szankciót alkalmazhat. Eleme az ellenőrzési tevékenység, melyet az ellenőrzött tűrni köteles.

Sajátos fajtása a törvényességi felügyelet, mely valamely szervezet működése feletti felügyelet gyakorlását jelenti. Azt ellenőrzik, hogy a szervezet működése, döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak. Törvénysértés esetén felhívhat annak megszüntetésére, felhívhat tárgyalásra, kezdeményezhet felelősségrevonást. Súlyos esetben mód van a szervezet autonómiájának felfüggesztésére.  Néhány esetben megsemmisítheti a törvénysértő döntést.

A hatóság szakmai és szolgáltató tevékenysége: A határozat előkészítése szaktudományi elemzéseket, műszeres vizsgálatokat igényel. E nélkül megalapozottan nem lehet dönteni.

A hatóságok szolgáltatást is végeznek az ügyfelek számára. Gyakran elkülönült szervezet végzi.

 

19. A közös európai közigazgatási tér és a magyar közigazgatás helyzete az EU csatlakozás folyamatában

1997 – Európai közigazgatási tér – dokumentum. országjelentések.

Sigma program segít a tagjelölteknek. A Római Egyezmény egyetlen rendelkezése sem foglalkozik a közigazgatással.  Nincs közösségi vívmány (acquis). A közigazgatás a tagállamok felelőssége alá tartozik, mégis az EU befolyásolja a tagállamok közigazgatását.

Eredménykötelezettség: a közigazgatásnak oly módon kell működnie, hogy a közösségi feladatokat ténylegesen és helyesen hajtsa végre. Megköveteli, hogy a közigazgatási fejlődés megbízható legyen. Be kell vezeti a közösségi szabványokat és határozatokat, az ellenőrzést és a jogviták rendezését megfelelő eszközökkel kell biztosítani.

 Az állam képes legyen követni az európai irányelvek összességét.

A cél a gazdasági integráció, a közös pénz.  Ez a közigazgatási szabályozásban is közös szabványokhoz vezet.  Vezetők gyakran találkoznak. Információcsere.

A közös európai közigazgatási tér  államigazgatásra vonatkozó főbb célkitűzései: átlátható központi közigazgatás, demokratikus hatalomgyakorlást szavatoló jogrend, hatékony tárcaközi koordinációt biztosító kormányzat, egyeztetett politikai döntések, közszektor kiépítése, megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, kormányzati munka áttekinthetősége, professzionális közszolgálat működése, közintézmények elszámoltathatósága, korrupciómentes ellenőrző intézmények, független bírósági rendszer.

 

SIGMA program 1992 – fő rendeltetése a rendszerváltó országok kormányzati kapacitásának bővítése. Jelentősége 1996-tól csökkent. 2000-ben új megállapodás: meghatározott területen felmérik a tagjelölt országokban a közigazgatás helyzetét, a pénzügyi ellenőrzés, a külső audit és a közszolgálat területén. Az EU-t különösen érdekli a pénzalapok jogszerű felhasználása.

 

A magyar közigazgatás további reformja kiemelt kormányprogram. A 2001-es Ktv. módosítás megteremtette a köztisztviselők elszámoltathatóságát, szigorúbb ellenőrző mechanizmusok, stb. A pénzügyi ellenőrzés területén erősítés szükséges. Több területen fejlődést értünk el.

 


20. Új tendenciák az államigazgatás fejlesztésében

New public management. Közigazgatás működésének megújítása, a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja. nyitottabb, átláthatóbb közigazgatás. A közigazgatás társadalmi bázisának szélesítése. A tradicionális közigazgatás stabil kereteit kiegészítve kerülhet rá sor. A közigazgatási kultúra váltása hosszú időt vesz igénybe.

Fontos, de nem abszolút értékű: a minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása, a szervezeti és egyéni teljesítményértékelés bevezetése és alkalmazása, a közigazgatási feladatok magán szférába történő kiszervezése, közigazgatási szolgáltatási normák kidolgozása és ügyféli kartákba történő foglalása.

A szolgáltató típusú, átlátható, ügyfélbarát, etikus közigazgatás megteremtése így komplex feladat.

Cél a hierarchia oldása, és az egyéni felelősség fokozottabb érvényesítése. A vezető decentralizálja a feladat- és hatásköröket és megfogalmazza elvárásait. Teljesítményértékelést végez. Ez a vezetői munkában a szervezői típusú tevékenység átalakítását és fokozottabb alkalmazását igényli. (TQM = vezetői minőségbiztosítási rendszer).

A feladatok egy részének a piaci szektorba történő kiszerződése akkor jó, ha jobban és olcsóbban lehet általa a feladatot ellátni.

Megoldás még a kiszolgáló jellegű feladatok több közigazgatási szerv által történő együttes ellátása. Az angolszász típusú rendszerekben ismert az önkéntes megállapodás megfelelő minőségű szolgáltatás vállalására. A teljesítmény minősége egyben  a szervezeti teljesítményértékelés alapja.

Mo-n a közszolgáltatásokat nem közig. szervek végzik, hanem állami vagy önkormányzati költségvetési szervek. A minőségbiztosítási rendszerek (ISO, TQM, CAF, EFQM) lényege a szolgáltatás nyújtásának folyamatában az egyes szakaszok eljárások meghatározása és azokhoz a minőségi elvárási szint meghatározása. A megfelelő közigazgatási adaptáció fontos, különben formális az eredményessége. Az EU közigazgatásra kidolgozott minőségbiztosítási rendszere a CAF.

A feladatok egy észét a közigazgatás polgári jogi elemekkel kívánja megoldani. Kell: költséghaszon elemzés, közigazgatási értékelési szempontrendszer alkalmazása, teljesítményértékelési szempontrendszer, közigazgatási szolgáltatási normák kidolgozása.