Államháztartási ismeretek

szóbeli kérdések

1. Jellemezze az államháztartás közgazdasági szerepét és jelentőségét

Abból kell kiindulni, hogy melyek azok az állami feladatok, amelyeket az államnak/helyi önkormányzatoknak el kell látniuk. Ezek: kötelezően, hosszú távon elvégzendő feladatok, illetve rövidtávon, egy-egy időszakra jellemző, kiemelt feladatok.

Az állam a nemzetgazdaság szereplői között kiemelkedő feladattal, képességgel bír. A jövedelemtulajdonosok zárt rendszert alkotnak, elmozdulni egymás javára, vagy kárára tudnak, hiszen az elosztható jövedelem véges.

Az államháztartás közgazdasági definíciója: közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer.

Az államháztartást meghatározó főbb makrogazdasági tényezők:

Gazdasági növekedés: ezalatt a gazdaság hosszú távú fejlődését értjük. Megítélésénél egyrészt a gazdasági teljesítőképesség, másrészt a bruttó hazai termék változásának mértéke a meghatározó. A bruttó hazai termék (GDP – Gross Diomestic Product) a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Az államháztartás szempontjából az a legfontosabb, hogy a GDP milyen mértékben mozdul el az előző évhez képest.

Infláció: A pénz elértéktelenedését (drágulás) leegyszerűsítve a fogyasztói árindexszel (inflációval) mérjük. Az antiinflációs politikától függnek a tervezett béremelések, az államháztartás bérköltség igénye, valamint a termelők áremelési törekvései.

Fizetési mérleg: külgazdasági egyensúly. Ha kiegyensúlyozott, az kedvező az államháztartásnak. A túlzott államháztartási hiány azzal a veszéllyel jár, hogy emelkedik a folyó fizetési mérleg hiánya.

Jövedelemcentralizáció, újraelosztás, hiány: Ahhoz, hogy az állam a közfeladatokat el tudja látni, szüksége van bizonyos mennyiségű jövedelemre. Ezt a jövedelmet a nemzetgazdaság szereplőitől szerzi meg, elsősorban a fizetési kötelezettségen alapuló közhatalmi bevételek formájában. Az elvont jövedelmek összértékét nevezzük jövedelemcentralizációnak. Ha nagyon nagy a mértéke, akkor az állam viszonylag sok feladatot lát el és finanszíroz, vagy jelentős külföldi adóssága van. Fontos, hogy a mértéke ne legyen túl maga. Kb. 40 %. A befolyt jövedelmeket az állami feladatellátás finanszírozására használják fel. Ezt nevezzük a jövedelmek újraelosztásának. Az állam általában többet oszt újra, mint amennyi jövedelmet centralizál. A két összeg közötti különbség mindig a költségvetési hiány. EU követelmény 3 % alatt tartani. GFS egyenleg (Government Finance Statistics) a folyó bevételek és folyó kiadások viszonyát mutatja. Az államháztartás és alrendszereinek pozícióját GFS szemléletben értékelik. Az elsődleges egyenleg számítása mutatja meg, hogy az adott év államháztartási gazdálkodása növelte-e az állam eladósodottságát, vagy sem.

Államadósság: Az államháztartás korábbiakban felhalmozott tartozásai. Az államadósság csak az államháztartás hiányának mértéke szerint nőhet.

2. Melyek az államháztartás funkciói és alapelvei

Az államháztartás három alapvető funkcióval rendelkezik: tradicionális funkció, szociálsis funkció, gazdaságpolitikai funkció.

A tradicionális funkció: egyidős az állam kialakulásával. Ide tartoznak: a jogalkotás feladatai, a jogalkalmazás feladatai, az állami szuverenitás biztosítása, a belső rend védelme.

A szociális funkció: XIX. Század II. fele, jóléti állam (wefare state) eszmeköre, a redisztribúció (újraelosztás) egyszerre cél és eszköz. Egyes fontosabb részterületei: szociális ellátó rendszer működtetése, egészségügyi ellátó rendszer működtetése, állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása, oktatási rendszer működtetése, gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása, a munkanélküliség kezelése.

A gazdaságpolitikai funkció: Gazdasági növekedés támogatása, dekonjuktúra hatásainak csökkentése. Eszköze lehet központi kínálat vagy kereslet támasztása, antiinflációs intézkedések, gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése.

Az államháztartás alapelvei:

Az éves költségvetés elve: naptári év, 01.01.-12.31.

Nyilvánosság elve: választott szervek döntenek, jogszabály formájában.

Egységesség elve: egyetlen jogszabályba kell foglalni, (központi szinten kell érvényesülnie)

A teljesség elve: minden pénzmozgásról el kell számolni.

A valódiság elve: az előirányzatokat mindig a ténylegesen szándékolt célokra irányozzák elő és használják fel.

Az univerzalitás elve: minden bevétel minden kiadás forrásául szolgál, másrészt bruttó elszámolás elve.

A részletezettség elve: az előirányzatokat részletesen kell megtervezni, előterjeszteni, elfogadni és elszámolni.

Állami támogatások korlátozásának elve: az államháztartás alrendszerei nem nyújthatnak a költségvetéseik terhére olyam kiadást vagy bevételkiesést jelentő támogatást, vagy bármilyen formában más előnyt gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás részére, mely a versenyt torzítja.

3. Mutassa be az államháztartás rendszerét

Az állam feladatai ellátásához az adófizetők pénzét használja fel, ezért tevékenységét illetően szigorú garanciák szükségesek. A legfontosabb cél, hogy a közfeladatok ellátáshoz a lehető legkevesebb forrást használják fel.

Az államháztartás az állam és a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreit ellátó és finanszírozó gazdálkodás rendszere. Az adott ország államháztartási rendszerét kétféle megközelítésmód segítségével tudjuk definiálni, feladat-megközelítésben és szervezeti megközelítésben.

A magyar államháztartás rendszere négy alrendszerre: a központi kormányzatra, a társadalombiztosításra, az elkülönített állami pénzalapokra, valamint a helyi önkormányzatokra tagozódik. Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodás a naptári évvel megegyező. Az alrendszerek éves költségvetései olyan pénzügyi tervek, amelyek a jóváhagyott költségvetési kiadásokat és a teljesítendő várható költségvetési bevételeket előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazzák.

Az államháztartás valamennyi alrendszerében minden pénzmozgásról el kell számolni.

A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.

A bevételi előirányzatok körében a túlteljesítéshez nem szükséges az előirányzat módosítása. A bevételi előirányzatok elmaradása esetén a kiadási előirányzatok csökkenthetők, zárolhatók, illetve törölhetők.

A kiadási előirányzatok túlléphetők, amennyiben törvényben vagy kormányrendeletben megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultságon alapszanak.

Mind a költségvetés megállapításakor, mind a zárszámadáskor: rendelkezni kell a költségvetési többlet (szufficit) felhasználásáról, vagy jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját.

4. Mutassa be az államháztartási rendszer központi kormányzati alrendszerét

A központi költségvetés négy szerkezeti egységre tagozódik: költségvetési fejezet, fejezetcím (alcím) előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat.

Egy-egy költségvetési fejezet önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége. Önálló költségvetési fejezetet képeznek: a legfontosabb állami szervek, valamennyi minisztérium, országos hatáskörű állami szervek, valamint a köztestületek. A költségvetési fejezetek együttesen képezik az un. költségvetési fejezetrendet.

A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre tagozódnak. A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összességét jelenti. A költségvetési törvényben szereplő címek, alcímek képezik összességükben az un. költségvetési címrendet.

A költségvetési címeken belül az alábbi előirányzat-csoportokat kell elkülöníteni: működési célú előirányzat-csoport, falhalmozási célú előirányzat-csoport, kölcsönök előirányzat-csoport, egyéb speciális előirányzat-csoport.

A működési előirányzat-csoporton belül kiemelt előirányzatként szükséges meghatározni a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeni juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások, valamint a kamatfizetések előirányzatai.

A felhalmozási előirányzat-csoporton belül kell elkülöníteni a beruházások, a felújítások, valamint az egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások előirányzatait.

A költségvetési ciklus négy fázisra tagozódik: Un. döntés-előkészítő szakasz ( ápr. 15-ig költségvetési politika fő irányai Kormány elé,, aug. 31. törvényjavaslat tervezet Kormány elé, okt. 15 Ogy-nek benyújtani)), döntési szakasz (nov. 30. bevételi és kiadási főösszeg meghatározása határozatban, majd törvény megalkotása 01.01-ig., döntés végrehajtási szakasz (Kormány felhatalmazása bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére, a fejezetgazdák megállapítják a felügyeletük alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési előirányzatait.), döntés végrehajtás ellenőrzésének szakasza ( zárszámadás benyújtása).

Közbevételnek minősül minden pénzeszköz, amely az államháztartás bármelyik alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg. Alkotmányos alapját a közteherviselés alkotmányos alapelvét az Alkotmány 70/I. §-a fogalmazza meg. A közhatalmi bevételt eredményező fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, vám, vámbiztosíték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában keletkezhet. Az Áht. kimondja, hogy fizetési kötelezettséget előírni csak törvényben és annak felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. Kivételt képeznek a díjak, bírságok, nemzetközi szerződésben rögzített vámtételek. Fizetési kötelezettség kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45 napnak kell eltelnie.

A közhatalmi bevételek három nagy alcsoportja: adójellegű (adók, illetékek, vámok), díjjellegű (befizetés fejében ellenszolgáltatás van, eljárási illetékek, szolgáltatási díjak, termékedíjak, intézmények térítési díjai) , szankciójellegű bevételek (bírságok).

Közkiadások: Központi költségvetésben kiadást előirányozni a központi költségvetési szervek feladataira, nemzetközi szerződéses kötelezettségek teljesítésére, államháztartás más alrendszerei részére, jogi személy, természetes személy részére lehet.

A közkiadások fő kategóriái: közhatalmi-közigazgatási kiadások, közszolgáltatási kiadások) egyetemek, egészségügyi országos intézetek stb.) különféle támogatások (agrár, non-profit, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés), transzferek.

Általános tartalékot kell képezni, az előre nem tervezhető kiadásokra, az elmaradó bevételek pótlására.

A céltartalék valamely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál.

5. Mutassa be az államháztartási rendszer társadalombiztosítási alrendszerét

A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló, a biztosítás és a szolidaritás elveinek alapján működő kötelező biztosítási rendszere.

A társadalombiztosítási jogviszony az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg és a törvény erejénél fogva jön létre.

A járulékos jogviszony kiterjed a biztosítottak kötelezettségére és jogosultságára, a foglalkoztatók fizetési kötelezettségére, a biztosítottak fizetési kötelezettségére, a biztosítottak jogosultságára.

1998-ban kötelező magánnyugdíj-pénztár rendszer épült ki.

Az állami szerepvállalás kér aspektusa: a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése, és mögöttes felelősség a pénzügyi fedezet tekintetében.

A társadalombiztosítás két biztosítási ága: Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap.

A Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesítendő kiadások pénzügyi fedezetét az alábbi bevételek biztosítják: nyugdíjbiztosítási járulék, nyugdíjjárulékok, egyéb járulékok és hozzájárulások, késedelmi pótlék és bírság, illetve mulasztási bírság, központi költségvetési hozzájárulások, visszatérített összegek, vagyonértékesítésből, hozamból származó bevétel, működési bevételek.

A Nyugdíjbiztosítási Alap rendeltetése: öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátások, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja kiadásai fedezete.

Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott kiadások fedezetéül szolgáló bevétel: egészségbiztosítási járulék, egyéb járulékok és hozzájárulások, egészségügyi hozzájárulás, késedelmi pótlék és bírság, központi költségvetésből származó hozzájárulások és térítések, visszatérített összegek, vagyonértékesítésből, hozamból származó bevétel, működési bevételek.

Az Egészségbiztosítási Alapból kell finanszírozni: a Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási körébe nem tartozó rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjakat, hozzátartozói nyugellátásokat, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, valamint az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásait.

6. Mutassa be az államháztartási rendszer helyi önkormányzati alrendszerét

A helyi önkormányzatok szerepe a közfeladatok ellátásában.

A helyi önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjait a Magyar Köztársaság Alkotmánya fektette le. Öt figyelemreméltó kitételt tartalmaz, melyek az alábbiak: a helyi önkormányzati tulajdon, a gazdálkodási önállóság, saját bevétel és állami támogatás, helyi adóztatási jog, vállalkozás szabadságának elismerése.

Az önkormányzati vagyon jellemzői: forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon.

Helyi Önkormányzatok Európai Chartája a bevételről: saját pénzügyi forrásra jogosultak, feladataikkal arányban állnak, helyi adók és díjbevételek, pénzügyi források legyenek eléggé sokrétűek és rugalmasak, pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelme, vélemény kikérése, a támogatás nem köthető feladatok finanszírozásához.

A helyi önkormányzatok bevételei: saját bevételek, átengedett központi adók, állami támogatás, egyéb bevételek.

Saját bevételek: helyi adók, nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj, átvett pénzeszközök, környezetvédelmi és műemléki bírság, vadászati jog haszonbérbe adása, egyéb bevételek.

Átengedett központi adók: személyi jövedelemadó 40 %-a, gépjárműadó, illetékek 50 %-a, termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó.

Állami támogatások: jellemzői: normativitás, feladatarányosság, szolidaritás, területi kiegyenlítés, társulásos feladatmegoldás ösztönzése.

Címzett támogatás: beruházások, rekonstrukciók megvalósítására, Ogy egy alkalommal dönt.

Céltámogatás: legalább 1 milliárd forintot beruházási összköltségű önkormányzati beruházásokhoz igényelhető. Vízgazdálkodás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás keretein belül.

Központosított előirányzatok: településüzemeltetési feladatok, esélykiegyenlítést szolgáló feladatok, szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátások, intézményi ellátások, önkormányzati közoktatási feladatok, közművelődési és közgyűjteményi feladatok.

A normatív hozzájárulások feltételrendszerét az éves költségvetési törvény, másrészt külön jogszabályok határozzák meg.

Speciális szabályok vonatkoznak a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására. ÖNHIKI

A helyi önkormányzatok csődeljárása.

Egyéb bevételek: OEP-től kapott támogatás, hitelintézettől felvett kölcsön, kötvénykibocsátásból befolyt bevétel.

Az önkormányzati költségvetés tartalma: költségvetési szervek bevételei forrásonként, működési, fenntartási előirányzatok, felújítási előirányzatok, felhalmozási kiadások, általános és céltartalék, éves létszámkeret költségvetési szervenként, többéves kihatással járó feladatok, működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű bemutatása, helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése, előirányzat felhasználásról szóló ütemterv, elkülönítetten EU-s támogatások.

A költségvetés elkészítése: tervezés, koncepció, bizottsági vita, rendelet-tervezet. Évközi és évvégi költségvetési beszámoló - zárszámadásról rendelet. A gazdálkodás év végi eredményét és a pénzmaradványt mutatja meg.

7. Ismertesse a költségvetési szerv fogalmát és jogállását

A költségvetési szerv: a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló állami vagy önkormányzati feladatokat alaptevékenységként lát el, ellátási kötelezettséggel végzi, nem haszonszerzés céljából, szakmai és gazdasági felügyelet mellett folytatja.

Alapíthat: Ogy, Kormány, fejezetgazda, önkormányzat, kisebbségi is, köztestület.

Hatféle költségvetési szerv hozható létre: központi, helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi.

Alapítása történhet jogszabály kibocsátásával és alapító okirattal. Kötelező tartalmi elemei: neve, székhelye, alaptevékenysége, gazdálkodási jogköre, felügyeleti szervének megnevezése, alapító megnevezése, vezető kinevezési rendje, ellátható vállalkozási tevékenység. Államháztartási Hivatal által vezetett nyilvántartásba vétellel jön létre.

A költségvetési szervek pénzügyi forrásai: támogatás (évente) vagy saját bevétel (alaptevékenységből származó, egyéb szervezettől juttatás, vállalkozási bevétel, külföldi segély).

8. Csoportosítsa a költségvetési szerveket az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságuk, illetve a gazdálkodásuk megszervezésének módja alapján, mutassa be ezek főbb jellemzőit

Önállóan gazdálkodó költségvetési szervek: központi költségvetés felügyeleti szerve, önkormányzati hivatal + amelyik besorolását szakmai önállósága, a gazdasági feladatok összetettsége indokolja, és a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: az önálló gazdálkodás feltételei nem, vagy csak részben állnak fenn.

Előirányzat feletti rendelkezési jogosultság: teljes jogkörrel, részjogkörrel. (Ez utóbbi egyes előirányzatai felett valamely önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik.)

Részjogkörű költségvetési egység: az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon belső szervezeti egysége, melyet a felügyeleti szerv ilyennek minősít.

Kincstári ügyfél: a kincstári költségvetéssel rendelkező, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, valamint a részben önállóan gazdálkodó teljes vagy részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv.

Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját gazdasági szervezete oldja meg a tervezéssel, működtetéssel stb-vel kapcsolatos feladatokat.

A költségvetési szervek: nem vehetnek fel pénzkölcsönt, nem vállalhatnak kezességet, nem vállalhatnak óvadékfizetési kötelezettséget, nem vásárolhatnak értékpapírt, nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el váltót, nem bocsáthatnak ki kötvényt.

Nem rendelhetnek alapítványt és nincs társaságalapítási jog.

Megszüntető okiratban kell meghatározni: név, székhely, felügyeleti szerv, megszüntető neve, jogutódlással kapcsolatos kérdéseket, mi alapján kerülhet sor a megszüntetésre. Rendelkezni kell az alapfeladatok jövőbeni ellátásról, a vagyon feletti rendelkezési jogosultságról, a foglalkoztatottakról. Nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

9. Mutassa be a költségvetési szervek gazdálkodásának fontosabb szabályait

10. Ismertesse a költségvetési szervek ellenőrzésének fontosabb jogszabályi rendelkezéseit