A vénás
keringés fizikája
forrás: Dr.
Babai László, általános
orvos
Testünkben
az élet legszembetûnõbb jele a szívdobogásunk.
Ez biztosítja a vér folyamatos áramlását,
mely szállítja szerveinknek a szükséges
oxigént és táplálékot, valamint
eltávolítja a szövetek közül az anyagcsere
felesleges termékeit. A körkörös mozgás
tökéletességéhez azoban szervezetünknek
nem csak a vér odaszállítását,
hanem a szövetekbõl való visszajuttatását
is maradéktalanul meg kell oldania. Ennek megoldására
szolgáló szállítórendszer alapjait
ismertetjük röviden.
További kapcsolódó cikkeink:
Szívünk
testünk motorja
A vér szívbe
való visszaáramlásához hasonlóan
a mély kútból való vízfelhúzáshoz,
nagy energiát kell befektetni. Vízszivattyúzás
esetén ezt az energiát maga a szivattyú,
régebben az emberi erõ biztosította. Szervezetünkben
ezt a szivattyú szerepet tölti be a szív, mely
folyamatosan szívja vissza a vért a szövetek
közül, és pumpáljy ezt ki a másik
oldalon.
Ereink mint
gumicsövek
Hasonlóan a kerti öntözéshez, a folyadék
szállításához testünkben is kellenek
csövek, azaz erek.A hagyományos slaggal ellentétben
azonban ezek nemcsak a vér szállítására
szolgálnak, hanem egyben egyenirányító
szerepet is játszanak. Ugyanis bizonyos szakaszonként
egyenirányító billntyûk találhatóak
benne, amik könnyítve a szív munkáján
nem engedik visszafelé folyni vérünket.
Egyéb
áramlást segítõ tényezõk
Testünk mélyebb pontján, legtöbbször
ez a lábunk, a véroszlop magassága miatt
hatalmas nyomás nehezedik az erekben található
véroszlopra. Ezt a nyomást szívünk egyedül
hosszú ideig képtelen legyõzni. A vénák
egyenirányíító billentyûi mellett
segytségre szolgál még a láb izmainak
összehúzódásából-elernyedésébõl
származó pumpaenergia. Fontos tényezõ
még a vénák rugalmassága, azaz, hogy
a ránehezedõ hatalmas nyomás nem tudja kitágítani
õket, hanem minden körülmény között
megfelelõ tónust biztosít a véroszlop
megtartásához.
A visszerek
kialakulása
A vénafalak rugalmasságának elvesztésével
a véroszlop elveszti tartását, olyan, mintha
a vizfelszívó gumicsõ egyik helyen elengedne.
El tudjuk képzelni, milyen szép vizzel teli luftballon
alakulna ki. Akárcsak a vénákba a már
nem annyira szép, de vérrel teli visszeres csomók.
A véna kitágulás
aztán magával hozza a billentyûk vitorláinak
egymástól való eltávolodását,
ami lehetetlenné teszi a billenytû megfelelõ
zárását. A vénás billntyûk
egy irányban nyitódó egyenirányító
képletek. Funkciójukkal biztosítják,
hogy a véroszlop csak egy irányba, a szív
felé tudjon haladni. Kitágulásukkor egyenirányító
feladatukat nem tudják ellátani, a vér akadálytalanul
visszazuhanhat lábunkba.
Elsõdleges
és másodlagos visszerek
A visszereket kialakulásuk
oka szerint két nagy csoportba soroljuk. Elsõdlegesnek
nevezzük, amikor minden különösebb ok nélkül
az erek kitágulnak, elvesztik szállító
funkciójukat.
Másodlagos
visszér mélyvénás trombozis következményeként
jöhet létre. Lábunkból a vért
két nyg vénás rendszer szállítja
vissza szívünkben. Az egyik felszínesen, rögtön
a bõr alatt halad, míg a másik mélyen
az izmok alatt. A két rendszer között kis áthidaló
erek biztosítják a kapcsolatot. Normális
esetben mindkét rendszer részt vesz a szállításban,
azonban ha az egyik eldugul, a másiknak kell átvennie
a teljes feladatot. Ez történik mélyvénás
trombóziskor, amikor a mélyben futú vénák
eldugulása áll fent. Sajnos azonban a felszíni
vénák kapacitása nem elegendõ alapállapotban
a teljes vérmennyiség befogadására,
azt csak tágulással, térfogatának
növelésével képes elérni. Ezzel
már ki is alakult a visszértágulat.
|
