Magasvérnyomás kialakulása
forrás: Dr. Babai László, általános orvos

Az alattomos ellenség. Megbúva, lopakodva közelít, és mikor észrevesszük, már késõ. De hogyan védekezzünk mégis? Ennek a gyakori betegségnek világítjuk meg fõbb pontjait segítve Önnek elkerülni, javítani, vele élni.

További kapcsolódó cikkeink:

Mit nevezünk magasvérnyomásnak? Általánosan elfogadott szabályok szerint, megegyezés alapján normális az a vérnyomás, ami felnõtt emberben, ülõ helyzetben, szívmagasságban lévõ mandzsetta és vérnyomásmérõ esetén 140/90 Hgmm alatt van. Akármelyik érték magasabb ennél, magasvérnyomásról beszélünk. (16 éves korig a normális vérnyomás ennél alacsonyabb)

Elsõdleges és másodlagos magasvérnyomás
A magasvérnyomás betegséget a kialakulás oka szerint két nagy csoportba oszthatjuk. Elsõt képezi az úgynevezett elsõdleges vagy primer hipertónia. Ezen esetben a magasvérnyomás kialakulása mögött nincsen kézzel fogható szervi elváltozás, az nem egy msáik betegség, beavatkozás eredményeként jön létre. Másodlagos vagy secunder hipertóniának nevezzük azokat a magasvérnyomásos állapotokat, amik mögött kimutathatóan szervi, beavatkozási ok áll. Ilyen lehet például a vesertéria szûkület, phaeochromocytoma, steroidkezelés talaján kialakuló magasvérnyomás. Ezeknél az alapbetegséget kell gyógyítani, ami legtöbbször magával hozza a vérnyomás normalizálódását is. Továbbiakban a primer, elsõdleges hipertóniáról beszélünk.

Magasvérnyomás kialakulása
A vérnyomás szabályozásáért élettanilag egy sor mechanizmus egymástól részben függetlenül, részben összefonódva felel. A vérnyomás csökkenésekor szervezetünk az emelés irányába ható folyamatokat, míg emelkedés során a csökkenést kiváltó folyamatokat indít el. Amennyiben a finom szabályzó mechanizmusban zavar támad, a vérnyomás egyik irányba, leggyakrabban az emelkedés irányába elbillen.

A vérnyomás szabályozásában elsõdleges szerepe van a vesének. A vese felel a szervezet ion és folyadék egyensúlyának szabályozásáért. Emelkedett folyadék terhelésre fokozott kiválasztással felel, csökkent folyadékbevitel, esetleg izzadás általi fokozott folyadékvesztés mellet pedig csökkenti a kiválasztást. A irányításában központi helyet foglal el az un „renin”, amit maga a vese termel. Szintje emelkedik folyadékterhelés, emelkedett Na ion szint, fokozott szimpatikus aktivitás hatására. A renin számtalan további mechanizmust inditva összehúzza az ereket, csökkenti a folyadék és Na kiválasztást, emeli a szimpatikus aktivitást. Emlékezzünk a rizikó tényezõknél leírtakra. Ha jobban megfigyeljük õket, láthatjuk, hogy mind a reinin szint, szimpatikus aktivitás az emelkedett folyadékvisszatartás irányában hat. A reninen kívül számtalan más hormon is szerepet játszhat a magasvérnyomás betegség kialakulásában, de ezek szerepe egyelõre nem annyira ismert. Ilyen hormonok a natriuretikus hormon, a vasopresszin, a parathormon, a kininek, az endothelin.