A fejfájásról
általában
forrás: Dr.
Babai László, általános
orvos
Mindenkinek fáj a feje legalább egyszer életében. Van, aki nem ilyen
szerencsés. Könnyû kimondani, hogy fáj a fejünk. Hogy tenni tudjunk
ellene, fontos jellemezni: hol, hogyan, milyen gyakran, mennyi ideig tart, van-e bevezetõ vagy
kísérõ tünet, kiváltja-e valami?
További kapcsolódó cikkeink:
A fejfájás
okát nehéz meghatározni. Szerencsére
egyre korszerûbb vizsgálati módszerek állnak
rendelkezésünkre. Gyakran , a fejfájás
csak valamilyen alapbetegség egyik tünete. Ha sikerül
az elváltozást igazolni, annak lehetséges
kiküszöbölésével a fejfájás
csökkenthetõ vagy megszüntethetõ. Sok
esetben szerencsére nem találunk semmilyen eltérést,
ami egyéb szervi bajra utalna. Ilyenkor gondolnunk kell
a pszichés stressz, a kimerültség vagy az idegesség
szerepére. Ebben az esetben a gyógyszeres kezelés
nem elég, szükség lehet az életmód
megváltoztatására, pszichés vezetésre.
A színes fejfájás formákon belül
külön csoportot képez a migrén, ami fõként
a nõk betegsége. Jellemzõit szinte mindenki
ismeri: féloldali, görcsös, lüktetõ
fejfájás, amit általában hányinger,
hányás és esetleg fénykerülés
kísér. Az utóbbi években speciális
migrénellenes gyógyszerek kerültek forgalomba,
melyek sok migrénesnél hatásosak, megváltoztatva
ezáltal a betegek életminõségét.
A modern orvostudomány segítségével egyre közelebb jutunk a
fejfájások eredetéhez, a gyógyszerészet
fejlõdésével pedig hatékony kezeléséhez.
Fejfájások
felosztása
A Nemzetközi Fejfájás Társaság
iránymutatása szerint a fejfájások
két fõ csoportját különítjük
el:
I.
Elsõdleges vagy önálló fejfájások
| |
tenziós
típusú fejfájás,
migrén
és variánsai,
"Cluster" fejfájás |
II. Másodlagos
vagy tüneti fejfájások |
Elsõdleges
fejfájások
Az elsõdleges fejfájásokra jellemzõ,
hogy modern képalkotó vizsgálatokkal sem
lehet a központi idegrendszerben kóros szerkezeti
eltérést ki mutatni.
Másodlagos
fejfájások
A szervi betegségek
kísérõjeként meg jelenõ fejfájásokat
nevezzük másodlagos vagy tüneti fejfájásoknak.
|
