A szegedi Gyermeksors Alapítvány munkáját 1997-ben alapvetően meghatározta a kötelességszerű felkészülés a gyermekvédelmi jogszabályi változásokra, valamint az ezzel kapcsolatos, még 1996 tavaszán megkezdett pályázati tevékenység, amelynek céljai:

• a Szeged városban intézményi körülmények között nevelkedő állami gondozottak segítése
• a városi gyermekjóléti intézményrendszer fejlesztésének segítése
• az önkormányzati és a civil törekvések koordinálása, Szegedi Gyermekjóléti Előadás-sorozat címen fórum létrehozása a helyi kezdeményezések megismertetésére
• a gyermekjóléttel foglalkozó civil szervezetek összefogása a Szegedi Gyermekjóléti Kerekasztal társadalmi egyesület megalakítása révén , és
• Gyermekjóléti Tanácsadó Iroda néven egy civil szolgáltató központ alapjainak lerakása.

Az 1996-os pályázatainkhoz többek között a szegedi Önkormányzattól kértünk és kaptunk ajánlást, támogató nyilatkozatot. A fenti célok 1996-97 évi megvalósítására egymást követően nyertük el a Népjóléti Minisztérium, a Hálózat a Demokráciáért (DemNet USAID-UWI) és az EU Phare Demokrácia Program pályázati összegeit.

A Népjóléti Minisztérium 200.000 Ft-os támogatásából nagyteljesítményű számítógépet vásároltunk 1996-ban, majd a többi pályázatunk sikerének hírére megkezdtük a Szegedi Gyermekjóléti Kerekasztal társadalmi szervezet, mint egyesület szervezését, amely 1996. október 29-én meg is alakult.

A pályázataink egyik fő célja a gyermekjóléti változások aktualitása kapcsán a civil szféra és az önkormányzat együttműködésének kialakítása, a kapcsolatrendszer megteremtése volt.

Az 1996 tavaszán (!) megtervezett Szegedi Gyermekjóléti Előadás-sorozat előkészítését 1996 végén kezdtük meg, és 1997 február 16-tól - a pénzügyi fedezet tényleges megérkezését követően - indítottuk be a Gyermekjóléti Tanácsadó Iroda szolgáltatásait.

– Az előadás-sorozat a várt sikerrel zajlott le. Március 7-én három szegedi irodavezető a szegedi irodáik – még nem igazán összehangolt és koncepcionális – gyermekvédelmi tevékenységeiről szólt, majd a Népjóléti Minisztérium szakértője tartott előadást a várható törvényi változásokról. Március 11-én szegedi gyermekintézmények vezetői mutatták be az intézményeken belüli erőfeszítéseket. Április 11-én a kollégiumvezető bíró a gyermekkori és fiatalkori bűnözés alakulásáról, az Ideggondozó és a Drogcentrum szakemberei az őket fenyegető veszélyekről beszélt, míg a gyermekpszichiáter a gyermeki életkori sajátosságok oldaláról mutatta be a lelki torzulások lehetőségeit. Valamennyi előadásról összefoglaló készült, amelyek megfelelően szerkesztett szövegegyüttesben , mintegy száz példányban már megjelentek. Ezeket - minden más, lényeges iratanyagunk mellett - a szegedi vezetők kezéhez is folyamatosan elpostáztuk.

Április 25-én és 26-án a Forrás Szállóban tartottunk kétnapos konferenciát, amelyen két országgyűlési képviselő, egy megyei város polgármestere mellett számos szaktekintély is részt vett. A hivatalosan, díszvendégként meghívottak közül közel kéttucatnyian nem jelezték előre a távolmaradásukat, emiatt a két napra szóló ebédrendelések visszamondása sem valósulhatott meg. Ez komoly anyagi érvágást jelentett, etikai súlya is jelentős, de egyedül ez volt az egyetlen negatívuma az egyébként kiválóan sikerült rendezvénynek.

A zárórendezvényt június 06-ra időzítettük, mivel június első hetében a Gyermekjóléti Tanácsadó Iroda részéről felvállaltuk a Jó Napot Szeged! rendezvénysorozat koordinálását. Ezen a záró előadáson az Igazgatási és a Népjóléti Iroda és a Közoktatási és Közművelődési Iroda képviselője is jelen volt. Élénk vita alakult ki, amelynek során a vitapartnerek az addigiaknál jóval alaposabban megismerhették egymás véleményét, beállítódásait, érdekeltségeit.

A zárórendezvényre meghívót kapott polgármester, Dr. Szalay István úr meleg hangú levélben biztosította a civil szféra képviselőit arról, hogy a város vezetésének komolyan szándékában áll az együttműködés kialakítása, a civil szervezetek támogatása. A szegedi önkormányzati vezetés részéről ez volt az a gesztus, amely kivételes eredményként könyvelhető el az előadás-sorozat végeztével.

Fontos momentumként megemlítendő, hogy ezekben a napokban (június elsején) a Szegedi Gyermekjóléti Kerekasztal civil szervezeteit is megtisztelte látogatásával Kökény Mihály népjóléti miniszter, aki személyes támogatásáról és szimpátiájáról biztosította különösen azon szakembereket, akik a gyermekvédelem értékeinek megőrzésén, a gyermekek életének megkönnyítéséért tevékenykednek Szegeden és a tágabb régióban.

– A Gyermekjóléti Tanácsadó Iroda működtetése 1997 február közepétől június végéig szinte zökkenőmentes, folyamatos volt. A legkiválóbb szakemberek adtak fogadóórákat, a nyitvatartási időkben és sokszor azon kívül is megjelentek az irodában az együttműködő civil szervezetek képviselői, állami gondozott fiatalok, érdeklődő egyetemisták, pedagógusok és más területek civil szakértői is. Fontos segítő tevékenységet folytattak a Mensa HungarIQa szegedi szervezetének aktivistái (ők az áprilisi konferencia megvalósításában is jeleskedtek). Több külső szakember és civil szervezet pl. a Diák Centrum) is jelezte együttműködési szándékát, kért konkrét munkafeladatokat.

A szolgáltatásokat igénybe vették a segítő egyetemistákon kívül a Szegedi Szülők Egyesülete, a Lépjünk Együtt Alapítvány, a United Way és más társszervezetek is, valamint kiadványok készültek a Magyar-Flamand Együttműködési és Kulturális Egyesület, a Nemzetközi Kapcsolatok Társaságainak Tanácsa, és a Finn-Magyar Baráti Kör részére. Olyan szóróanyagokat is készítettünk, melyen a Szegedi Gyermekjóléti Kerekasztal létét és a Gyermeksors Alapítvány tevékenységét reklámozhattuk. Az Irodában készült megállítótábláink, plakátjaink eljutottak a szegedi Civil Expo-ra és a Civicus Világtalálkozóra (Bp. 1997. szept.) is.

A Gyermekjóléti Tanácsadó Iroda felszereléseinek bővítésére az EU Phare támogatásból bútorokat és szőnyegeket, fénymásológépet, telefont és faxkészüléket, színes tintasugaras nyomtatót és A4 lapscannert vásároltunk. A Déltáv Rt. jóvoltából telefon-fővonalakhoz, a TiszaNet Kft. felajánlásából korlátlan Internet-hozzáféréshez jutottunk. Honlapunk már olvasható a http://www.tiszanet.hu/gyermek címen.

A Hálózat a Demokráciáért program 1997. III. negyedévben százezer Ft. támogatást adott egy megnyert pályázatunkat követően, melyekből irodatechnikai eszközöket és anyagokat szereztünk be.

Sajnálatos módon, a mai napig sem tudtuk megvalósítani azt, hogy az Iroda vállalkozást is folytasson, és ilyen irányba is kiterjessze tevékenységét.

1997. június 24-én levelekkel fordultam a város különböző vezetőihez, hogy megfelelő belvárosi (könnyen megközelíthető) helyet szíveskedjen a számunkra biztosítani Szeged város vezetése. Leveleimben leírtam, hogy a gyermekvédelmi törvény mely kötelezettségeit vállalná át a Gyermekjóléti Tanácsadó Iroda az önkormányzattól. Ennek lényege, hogy első vonalként fogadnánk az információt keresőket (gyermekeket, fiatalokat, szülőket, hozzátartozókat és egyéb érdeklődőket), és a tájékoztatást kérőket "megszűrve" csak azon személyeket irányítottuk volna az önkormányzati irodákhoz, akiknek az ügyei csakis ott intéződhetnek el.

Választ nem kapunk, viszont az 1997. októberi Közgyűlésre készült, a gyermekjóléti szolgálatokról szóló előterjesztésében néhány sorban, nevünk megemlítése nélkül olvashattam a kérésünk elutasításáról.

Ennek megfelelően tudomásul vesszük, hogy a felelős lakosság-hivatal kapcsolattartás ellátását a hivatalnak hagyjuk meg, és szerepünket mint a jelzőrendszer része töltjük be.

A szegedi Gyermeksors Alapítvány 1998 elején a Százszorszép Gyermekház két kisebb irodájába költözött, ott berendezkedett, és újra megnyitotta a Tanácsadó Irodát. Az alapítvány felvállalta a gyermekházban folyó fogvédelmi és gyermekpszichológiai tanácsadás menedzselését, valamint szakértői gárdája révén sok más területen is kész segíteni a hozzá fordulókat.

Tevékenységünk alapfeltétele a helyi segítő erők megtalálása, így továbbra sem szabad lemondanunk a szegedi önkormányzattal történő szorosabb együttműködés lehetőségéről. Ennek első lépéseként pályázatot nyújtottunk be a Hálózat a Demokráciáért Program „Civilbarát Önkormányzat” pályázati kiírására, amelyen az ilyen irányú erőfeszítéseinket 300.000 Ft-tal díjazták 1998-ban a pályáztatók.

A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Magyar Gyermek és Ifjúsági Alapprogram az 1998. évi működési költségekhez 150.000 Ft-tal járult hozzá, és további két pályázatunkat regisztrálta eddig a Soros Alapítvány.

A szegedi támogatás, különösen az önkormányzat elismerő lépése azonban még várat magára.

A tevékenységeink finanszírozással a szegedi önkormányzat több célt is elérhetne: Először is a maga részéről bizonyíthatja annak felismerését: milyen fontos, hogy az évente milliós nagyságrendű támogatásokat Szegedre hozó, a lakosságot szolgálva hasznos munkát folytató civil szervezetet önmaga is támogatja a további külső támogatások megszerzését is segítve; másodszor általánosságban is demonstrálhatná a civil szerveződések önkormányzati támogatásának szándékát; harmadszor pedig megnyerhetné magának az Iroda szakember-gárdáját és a Szegedi Gyermekjóléti Kerekasztal civil tagszervezeteinek szakértőit, akár arra a célra is, hogy minősítsék, rangsorolják, segítsék a városban megjelenő és támogatásokra igényt tartó különböző civil szerveződések tevékenységét, akcióit, támogatási kérelmeit.

Különösen fontos mindez annak vetületében is, hogy a Gyermeksors Alapítvány részére többszáz szegedi polgár küldette el jövedelemadójának 1 %-át, amely felajánlások végösszege megközelítette a háromnegyedmillió forintot. A kuratórium határozata szerint ezen összeg kb. egyharmadát, 240.000 Ft-ot helyi gyermekjóléti jellegű pályázatokra fordítottunk. Másik, hasonló nagyságú részéből pályázati pénzalapot hozunk létre a helyi civil szervezetek olyan pályázati tevékenységeinek segítésére, amelyek minimális önerőből állami , országos, és/vagy nemzetközi tőkét is hoznának Szegedre, az itteni civil kezdeményezéseket támogatandó. Mindezekhez egy jövőbeni önkormányzati együttműködés olyan bázis kialakulását jelenthetné, amely jelentős anyagi erőforrásokat hozhatna és szakmai előrelépést jelenthetne Szeged városa számára.

– Az alapítványunk kétévenkénti ügyészségi vizsgálata az 1997. évben kiterjedt a Gyermeksors Alapítvány teljes múltbeli működtetésére, annak jogszerűségeire, gazdasági jellegzetességeire, könyvelési fegyelmére is. Az 1991-1997 közötti tevékenységünk vizsgálatáról hivatalos visszajelzés érkezett, az ügyészség kifogásolnivalót nem talált. Ez megerősíti eddigi tevékenységeink jogszerűségét, helyességét.

A Szegedi Gyermekjóléti Kerekasztal társadalmi szervezet a működésének első évében lényeges önálló akciót nem kezdeményezett, inkább mások akcióihoz kapcsolódott. Gazdálkodásából bevételt 40.000 Ft. támogatás mellett 7000 Ft. tagdíj és 726 Ft. kamat jelentett, ez összesen 47.726 Ft. Kiadásként 3850 Ft. bankköltség és 5.000 Ft. nyomtatványköltség szerepel.

Az 1998. évben a Gyermeksors Alapítvány Csongrád megyében elsőként terjesztette be a bíróságra a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti Alapító Okiratát, amely elfogadást nyert, és a Gyermeksors Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet minősítéssel dolgozhat tovább.

Kérem a Gyermeksors Alapítvány Kuratóriuma, a Szegedi Gyermekjóléti Kerekasztal vezetőit és tagjait, valamint a közvélemény képviselőit, hogy jelentésemet szíveskedjenek elfogadni.