imagiboy filmkritika röviden (2003.05.)

Equilibrium10/6
rendező: Kurt Wimmer
A III. világháború után, egy Libria nevű országban betiltják az érzelmeket, úgy tekintenek rá, mint valami betegségre, ami ellen a librium nevű drogot kötelező szednie mindenkinek. Ettől remélik, hogy nem lesz többé háború. Persze a főhősnek nem tetszik ez a világ, így a lázadók élére áll.
Csihi-puhi és negatív utópikus orwelli látomás a Fahrenheit 451 és a Mátrix harci koreográfiájának stílusában (a pisztolybalett és a katanás szeletelés tényleg szépen kivitelezett). Az alapötlet érdekes, de sajnos nem a filozófikus oldala lett megfogva a témának.
2003. május 1.

Moszkva tér10/6
rendező: Török Ferenc
1989-ben érettségizőkről, az akkori a generációról szól a film. Kiszivárgott érettségi tételek, vonatjegyhamisítás, érdektelenség az aktuális és jelentős történelmi események iránt, egyszóval korabeli életérzés.
Ez egy könnyed film, nincs benne semmi szélsőség, se dráma, se fergeteges humor, de egy biztos, hogy a 20-30-as éveikben járókból garantáltan nosztálgiázást hoz elő. Ez a rendező első filmje és ennek tükrében nem is rossz.
2003. május 2.

Végső állomás 2 (Final Destination 2)10/6
rendező: David R. Ellis
A filmből megtudhatjuk, hogy a "Halálnak" van egy "listája", ami egy sorrend, hogy kinek mikor kell meghalnia. Ha valaki véletlenül megússza a dolgot, akkor Mr. Halál intézkedik és elkezdi úgy alakítani a véletleneket, hogy az illető mindenképpen elpatkoljon. Ha valaki erre rájön, egyenes út vezet a végső kérdéshez: vajon ki lehet-e mégis cselezni?
Első lényegesebb jelenet az autópályás karambol, ami látványosra és vérfagyasztóra sikeredett, de a film a későbbiekben is elég brutál, véres és morbid. A legérdekesebb az egészben a több szálon megtervezett támadás (a halálnak mindig van egy B és egy C, stb. terve). Szerencsére a halál nincs megszemélyesítve és nem egy kaszával flangáló bizarr alak.
2003. május 6.

A fülke (Phone Booth)10/10
rendező: Joel Schumacher
"Alfred Hitchcock a feszültségkeltés nagymestere például a hatvanas évek végén sokat beszélgetett egy Larry Cohen nevű fiatal forgatókönyv-íróval, arról, hogy milyen izgalmas lenne egy thriller, melynek főszereplője a film története során végig kénytelen egy telefonfülkében maradni. Hitchcocknak nagyon tetszett az ötlet, és sok jó tippje is volt azzal kapcsolatban, hogy lehetne folyamatosan fenntartani a feszültséget. Az alkotótársak csupán egy alapkérdést nem tudtak tisztázni: mivel lehet valakit akarata ellenére egy fülkében tartani. Enélkül persze nem lehetett megírni a forgatókönyvet, a filmterv kútba esett, és a világ szegényebb lett egy izgalmas Hitchcock-filmmel.
És gazdagabb lett egy izgalmas Joel Schumacher-filmmel. Cohennek ugyanis majd negyven évvel később beugrott a megoldás: a közelben egy mesterlövész bujkál, aki a fülkében állóra céloz, és erről telefonon értesíti. Attól kezdve, hogy ez megvolt, minden egyszerűnek tűnt: és kevesebb, mint egy hónap alatt elkészült A fülke (Phone Booth, hazai bemutató: július 17.)"
Izgalmas és érdekes film arról, hogy egy óra alatt is gyökeresen meg tud változni az ember, ha extrém körülmények erre kényszerítik. Ráadásul az örök kérdést feszegeti: ki a rossz, ki a jó és miért?
2003. május 7.

Femme Fatale10/7
rendező: Brian De Palma
Egy krimi/thriller egy gyémántrablás utóéletéről, művészfilm köntösben. Látványilag nagyon ott van a szeren, főleg az osztott képek jók; de a történet is szépen meg van csavarva (leginkább az idősíkok által). De... szerintem ez a stílus inkább Lynch-é és azt kell mondanom, A Mestert nem is éri utol.
2003. május 12.

Vanília égbolt (Vanilla Sky)10/10
rendező: Cameron Crowe
Az Abre Los Ojos (Nyisd ki a szemed) c. spanyol film remake-je Monet Vanília Égbolt című festményéről kapta a címét. Állítólag az eredeti film nem sikerült valami jóra, de ez... hát le a kalappal, nyugtalanítóan érdekes az egész, szépen van fényképezve, amit még jobban feldob a sok-sok jó zene (Radiohead, R.E.M., Sigur Rós, Leftfield, Chemical Brothers). Az első perctől az utolsóig fogvatartotta az figyelmemet, a végkifejlet meg totálisan meglepett, hiszen nem tudtam semmit a filmről és nem gondoltam volna, hogy ennyire jól ki lett találva ez az édes-keserű story. Nem is árulok el többet, mert NAGYON FONTOS, hogy úgy kell megnézni, ahogy én is tettem: nem olvasni róla cikkeket, mert lelőhetik a poént.
(lucid dreaming 1)
2003. május 13.

Az élet nyomában (Waking Life)10/10
rendező: Richard Linklater
A főszereplő álmodik és egy idő után újra és újra eljut addig a pontig, hogy felébred. De ezt is mindig csak álmodja. Egy érdekes kísérleti animációs művészfilm, főleg a technikája miatt: valódi filmet rajzoltak felül (egy hónap forgatás + 30 animátor 9 havi utómunkája (rotoscope)). Egy álomszerű utazás közbeni filozofálás az ébrenlétről, az álmokról, az életről, a halálról, a múltról és a jövőröl.
"Ez azt jelenti, hogy az újabb fejlődési szakasz addig a pontig szűkül, mikor már láthatjuk hatását ebben az életben, ebben az emberöltőben. Az új evolúció alapja az információ, méghozzá kétfajta: digitális és analóg. A digitális lesz a mesterséges intelligencia. Az analóg a molekuláris biológia, előlények klónozása. A kettő összeér neurobiológiaként. A régi evolúciós minta szerint, egy meghalna, a másik pedig fejlődhetne. De az új minta szerint különálló csoportokban, kölcsönös támogatással léteznének."
"It seems like everyone is sleep-walking through their waking state or wake-walking through their dreams."
(lucid dreaming 2)
2003. május 14.

A múlt nélküli ember (Mies vailla menneisyyttä)10/4
rendező: Aki Kaurismäki
Aki Kaurismäki "Finnország trilógia"-jának második részében a főszereplőt Helsinkibe érekezésének éjjelén rongyosra veri három suhanc. Miután felépül, az amnézia miatt semmire nem emlékszik a múltjából. Érdekesen indul, de az a baj, hogy nem köti le az ember figyelmét. Sokkal többet lehetett volna kihozni ebből a story-ból. Az emberek arcáról 0 érzelem jön le, de minden értelemben erőltetetten játszanak. Tudom, persze északon mások az emberek, de ott van pl. a dán rendező Táncos a sötétben filmje. Abban sem érzéketlenek a szereplők.
Ha sörhöz lehetne hasonlítani, akkor egy langyos sör. Oltja a szomjat, de nem sok élveznivaló van benne (leszámítva a finn nyelvű szöveget és a főhős elismerésre méltó optimizmusát, ahogy sikeresen küzd és előbbrejut a nyomortelepen, a hontalanok között).
2003. május 17.

Szitakötő (Dragonfly)10/5
rendező: Tom Shadyac
A főszereplő doki felesége meghal egy buszbalesetben, de a holttest nem kerül elő. Majd a kórházban a halálközeli-élményekben részt vevő gyerekek elkezdenek üzenni a feleségétől. Őt persze mindenki hülyének nézi és lassan már ő is kezd egyetérteni velük, de ahogy egyre furább dolgok történnek, végül utánajár a dolgoknak. Szal Hatodik Érzék témakör, de nem mond semmi újat.
2003. május 18.

Mátrix - Újratöltve (The Matrix Reloaded)10/7
rendező: Andy Wachowski, Larry Wachowski
Most jöttem a moziból, de már el is múlt a hatása (ellenben az ANIMATRIX több napra a fejembe fészkelte magát, miután megnéztem). A film nem volt annyira rossz, mint amennyire szarrá fikázták a jelenleg olvasható kritikák. Leszámítva a superman jeleneteket és mondjuk ezt a beszólást: "mindenki arra született, hogy azt csinálja, amire született". Sőt, pozitívumként kell megemlítenem, hogy amikor Trinity hackel, nem csillogó-villogó csupacsicsa műhackelés képernyőt láthattunk, hanem egy viszonylag reálisabbat (egy nálam hozzáértőbb megfigyelő szavait idézve): "SSH2 ablak, nmap, egy 2001-es exploit". A lényegét tekintve ugyanaz a kung-fu-sci-fi, mint az első rész, csak több és látványosabb akcióval feldúsítva. De ezért nem értem miért kell sokaknak kikelniük magukból, hiszen ezek a filmek ennek készültek, populárisnak és közérthetőnek, a hardcore cyberpunk filozófiához meg csak éppen annyira nyúltak hozzá, hogy egy csipetnyi fűszert adjanak az egészhez (ami csak háttérként szolgál az akcióhoz), hogy egy kicsit más legyen, mint a többi csihi-puhi film. Én ennél nem is vártam többet a filmtől, így hát nem is csalódtam. Akit meg mélyrehatóbban érdekel a téma, megtalálja hozzá a megfelelő irodalmat, én is hamarosan előszedem és újraolvasom Gibson-t.
És végül ismételten leszögezném, hogy nekem a 9 ANIMATRIX rész összességében dupla annyira tetszett, mint a két mozifilm együttvéve.
2003. május 22.

? (Samurai Fiction)10/7
rendező: Nakano Hiroyuki
Egy értékes kard elrablásáról szól ez a japán film, amit persze megpróbálnak visszaszerezni. Alapvetően vígjáték és poénokra épül (pl. kődobálás, mint harcművészet), de vannak benne szép kardkoreográfiák és egy kis romantika is (aranyos az erdőlakó lány). Különösen említésre méltó a filmzene, ami ebben a környezetben kissé szokatlan (nagyrészt rock), de mégis passzol és érdekesebbé teszi az egészet. Extra poén a Sway ázsiai pop átirata a gésa striptease jelenet alatt. Mivel fekete-fehér és zeneileg is elüt a megjelenített korszaktól, kicsit Jarmusch Halott emberére emlékeztetett.
2003. május 24.

Frekvencia (Frequency)10/6
rendező: Gregory Hoblit
A fikció szerint egy 1999-es napkitörés által generált elektromos mező rést nyit a tér-idő kontinuumon és így összekapcsolja az amatőr rádiós apát és fiát. Az egészben az a "hűha", hogy a fia a 30 évvel ezelőtti apjával beszélget rádión, aki tűzoltó volt és már rég meghalt egy bevetésen. IB) A fia megpróbálja kihasználni a helyzetet és elkerültetni az apjával a halálos balesetet. Persze azzal nem számol, hogy belepiszkálva a múltba kiszámíthatatlan, hogy mik változnak meg és hogyan. Kész is a káosz. Így első hallásra elég meredek és inkább fiction, mint science, de ha félretesszük hitetlenkedésünket, élvezhetővé válik az egész. Stílusát tekintve a Twilight Zone sorozathoz hasonlítanám. Könnyed családi mozi minden korosztálynak.
2003. május 24.

Bábok (Dolls)10/7
rendező: Takeshi "Beat" Kitano
Szerintem ezt a filmet csak az nézze meg, aki nyitottabb a művészfilmekre, mert különben zavarni fogják az olyan visszatérő, több perces jelenetek, mint amikor a fiú és a szerelmi bánatában megőrült lány egy kötéllel egymáshoz kötve mennek és csak mennek és mennek... (a végén kiderül, hogy hova). Lényegét tekintve három keserű történet a szerelemről, amit az első történet foglal keretbe. Lassan bontakozik ki és szinte csak képekből, a múltból felvillanó pillanatokból épül fel. Gyönyörűen van fényképezve és a zene is magával ragadó. Szerintem önmagában csak a tájakért is érdemes megnézni, ahol járnak. Végig arra gondoltam, hogy milyen jó is lenne ott lenni, persze csak akkor, ha közben boldog is az ember.
(Titanic filmfest-en volt tavaly, mozikban idén júniusban lesz látható.)
official flash site (zene később, nem az introban)
egy 16 megás trailer, érdemes leszedni
2003. május 29.




Vissza a főoldalhoz